Orosz segítséget kértek az örmények

Már négy terület felett szerezte vissza az ellenőrzést Azerbajdzsán a karabahi régióban szeptember óta. A harcok folytatódnak, a huszonhat éve befagyasztott konfliktus újult erővel lángolt fel. Azerbajdzsán elnöke a katonai manőverek leállítását ígéri akkor, ha az örmény csapatok kivonulnak a Hegyi-Karabah körül fekvő, kezükben maradt három területről is. Nikol Pasinyan örmény kormányfő szombaton hivatalos levélben kért segítséget Moszkvától. A konfliktusnak már több ezer halottja lehet mindkét oldalon.

Susi, 2020. október 29. Vovik Zaharján visszatesz a helyére egy virágcserepet megrongálódott lakásában, a Hegyi-Karabah székhelye, Sztyepanakert közelében fekvõ Susiban egy azeri tüzérségi támadás után, 2020. október 29-én. Az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért vívott harcok az október 10-i tûzszünet ellenére folytatódnak, Azerbajdzsán és Örményország egymást vádolja a megállapodás megsértésével. MTI/AP Fotó: -

– Úgy vélem, hogy minél előbb véget ér a háború, annál jobb. (…) Amennyiben Örményország miniszterelnöke garantálja, hogy szabadon hagyja a maradék területet, akkor azonnal, akár már ma leállítjuk a műveleteket. Azonban ilyet egyelőre nem tudott ígérni az örmény fél – mondta a La Republica olasz lapnak adott interjúban Ilham Alijev, amelynek a szövegét az elnök hivatalos oldala is publikálta.

Az azeri álláspont szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsában korábban leegyeztetett elvek szerint a karabahi konfliktusrendezés alapfeltétele az lett volna, hogy az örmény erők kivonulnak a Hegyi-Karabah körül „biztonsági zónaként” megszállt hét azeri területről. Alijev szerint az elmúlt egy hónap során Azerbajdzsán hadserege már négy területet szabadított fel.

– Nikol Pasinyannak ki kell vonulnia a megszállás alatt maradt Agdami, Keldbedzsari és Lacsini területekről. Ő ezt nem teszi meg. Ez azt mutatja, hogy nem akarja befejezni ezt a háborút – idézte Alijev szavait a Kommerszant orosz lap.

Az 1991-ben függetlenségét kinyilvánító, nagyrészt örmények által lakott Hegyi-Karabah hivatalosan Azerbajdzsán része, és bár Örményország aktív támogatása alatt áll, önállóságát egyetlen ENSZ tagállam sem ismerte el, még Jereván sem. Az 1994-ben megkötött fegyverszünet óta a konfliktus befagyasztásra került, de soha nem oldódott meg. A harcok több mint egy hónapja, szeptember 27-én újultak meg térségben, és azóta úgy tűnik, hogy nem pusztán ideiglenes eszkalációról van szó, Baku ezúttal pontot szeretne tenni az ügy végére.

Azerbajdzsán magyarországi nagykövete, dr. Vilayat M. Guliyev múlt héten adott interjút a Magyar Nemzetnek, amelyben kifejtette, hogy véleménye szerint a konfliktus a 2018-ban hatalomra került örmény miniszterelnök, Nikol Pasinyan kompromisszummentes pozíciójának tudható be. Pasinyan radikálisabb lett, mint az elődjei, és bejelentette, hogy Karabah örmény, és Azerbajdzsánnak nem Örményországgal, hanem az úgynevezett Hegyi-Karabah Köztársasággal kell tárgyalnia a rendezésről. A nagykövet szerint ezek után Bakunak nem volt más lehetősége, mint katonai úton érvényt szerezni a követeléseinek.

Az örmény kormányfő szombaton levélben fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, amelyben segítségét kérte.

– Figyelembe véve az örmény területek megsértésének tényét és az Örményország határaihoz való közeledést, Örményország miniszterelnöke az Orosz Föderációhoz fordult azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul kezdje meg az egyeztetéseket annak meghatározása érdekében, hogy az Orosz Föderáció milyen típusú segítséget nyújthat az Örmény Köztársaságnak – írta közleményében az örmény külügyminisztérium.

A levélben Pasinyan az 1997-es, a két ország közötti szövetségi viszonyról szóló szerződésre, valamint a 2006. évi barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségről szóló egyezményre tett utalást. Az örmény segítségkérésre válaszul Putyin telefonon hívta fel vasárnap és hétfőn Pasinyant és Aliyevet, de a beszélgetés részleteit nem hozták nyilvánosságra.

Azeri tüzérségi támadás során megrongálódott boltjában sétál egy férfi a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fővárosában, Sztepanakertben 2020. október 6-án Fotó: MTI/EPA/PAN/Areg Balajan

A muszlim államokkal körülvett keresztény Örményország számára Oroszország lett a legfontosabb szövetséges, túlélésük garanciája, és ebbe maximálisan próbáltak beleállni: beléptek az orosz katonai szervezetbe, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetébe (KBSZSZ) és a Moszkva vezetése alatt működő Eurázsiai Gazdasági Unióba is. Az Azerbajdzsánnal is jó kapcsolatok fenntartásában érdekelt Kreml azonban a szoros affiliáció ellenére sem siet a szövetségese támogatásával és inkább békítené a feleket.