Radikális bécsi fellépés a radikális iszlamisták ellen

Az osztrák sajtó attól tart, hogy a kormány túl szigorúan reagál a múlt heti merényletre.

2020. 11. 12. 17:06
Bécs, 2020. november 6. Fegyveres rendõrök õrt állnak, miközben társaik razziát tartanak egy bécsi mecsetben 2020. november 6-án. Az osztrák kormány ezen a napon elrendelte két "radikális mecset" bezárását, pár nappal a négy halálos áldozatot követelõ bécsi iszlamista terrortámadást követõen. A 20 éves merénylõ, Kujtim Fejzulai egy mecset és egy iszlám egyesület rendszeres látogatója volt, amelyek nagyban hozzájárultak a radikalizációjához. MTI/EPA/Felix Huber Fotó: Felix Huber
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A kormánykoalíció nem vette komolyan a figyelmeztető jeleket, ezért egy nagy csinnadrattával bejelentett törvénytervezettel igyekszik kompenzálni mulasztását

– reagált a Der Standard napilap Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdai sajtótájékoztatójára, amelyben a múlt héten Bécsben elkövetett terrortámadásra válaszul mutatta be kormánya új terrorellenes jogszabálycsomagját. A napilap arra utalt, hogy az osztrák titkosszolgálatok valószínűleg megelőzhették volna a négy halálos áldozatot követelő merényletet. A szlovák társszervezetek például már nyáron figyelmeztették Bécset, hogy az elkövető, az észak-macedóniai albán származású osztrák Kujtim Fejzulai Szlovákiában próbált lőszert vásárolni. Az osztrák hírszerzés arról is tudott, hogy Fejzulai Németországból és Svájcból érkezett radikális iszlamistákkal találkozott júliusban. Karl Nehammer belügyminiszter beismerte, megengedhetetlen hibákat követtek el a hatóságok, a bécsi tartományi terrorelhárítási hivatal vezetőjét, Erich Zwettlert pedig saját kérésére felmentették állásából.

A bécsi kormány legkésőbb decemberre szeretné elfogadtatni azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében életfogytig rács mögött lehetne tartani azokat a terrorizmussal megvádolt személyeket, akik nem adják fel szélsőséges nézeteiket. Emellett a kockázatot jelentő egykori elítélteknek elektronikus nyomkövetőt kellene viselniük. Kujtim Fejzulai ugyanis tavaly decemberben idő előtt szabadulhatott a börtönből, ahová azért került, mert megpróbált Szíriába utazni, hogy az Iszlám Állam terrorszervezethez csatlakozzon.

– Ha a mentális problémákkal küzdő bűnelkövetőket egy életre bezárhatják, ha veszélyt jelentenek, akkor a veszélyt jelentő terroristákat is élethosszig bezárva lehet tartani

– közölte Sebastian Kurz. A kormány egyszerűbbé tenné a radikális tanokat hirdető mecsetek bezárását, az imámoknak pedig kötelezővé tennék, hogy egy központi jegyzékben regisztráltassák magukat. A közel kilencmilliós Ausztriában mintegy hétszázezer muszlim él. A kormány hangsúlyozta: nem őket, hanem a szélsőségeseket veszik célba az új intézkedésekkel.

A Kurier című napilap szerint a kormánynak óvatosan kell egyensúlyoznia:

„Egyetlen terroristának sem könnyíthetik meg az életét a túl engedékeny törvények, de egyetlen törvénytisztelő polgárral sem lehetünk előítéletesek csak azért, mert a sokk hatására a kormány túllőtt a célon”.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.