Szijjártó Péter figyelmeztetett, a migráció nemzeti hatáskör

A külgazdasági és külügyminiszter a lengyel, észt és máltai kollégájával tárgyalt a bevándorlásról.

Videókonferencia a lengyel, ész és máltai külügyminiszterrel. Fotó: KIRALY MARTON KKM Forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium

A migrációs politika nemzeti hatáskör – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, a Facebook-oldalán közzétett videóban. Szijjártó Péter közölte: lengyel, észt és máltai kollégájával videokonferencián egyeztettek arról, hogy az Európai Unió tárgyal az afrikai, csendes-óceáni és karibi országokkal a cotonoui megállapodás megújításáról.

Videókonferencia a lengyel, ész és máltai külügyminiszterrel
Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium

Közlése szerint a megállapodás legkritikusabb része a migrációs fejezet.

– Sajnálatos módon az Európai Bizottság a migrációt támogató álláspontot vett fel ismét

– hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy a dokumentum bátorítaná, fokozná az Európába irányuló migrációt. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a megállapodás gyakorlatilag nem mond semmit a migráció biztonsági és egészségügyi kockázatairól. A magyar diplomácia vezetője kijelentette: továbbra is azt az álláspontot képviseljük, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör.

– Nem fogadjuk el a nyomásgyakorlást, és azt sem, hogy más mondja meg helyettünk, kit engedjünk be Magyarországra. Azt sem fogadjuk el, hogy a munkavállalási célú migrációt ösztönözni kellene, mert a koronavírus-világjárvány miatt európai emberek százezrei, milliói veszítették el a munkájukat – tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta: ragaszkodnak hozzá, hogy az EU úgy módosítsa a megállapodást, hogy az világossá tegye: meg akarják állítani a migrációt, és Európába jönni csak a szabályok betartásával lehet.

A cotonoui megállapodás az Európai Uniónak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (az AKCS-államokkal) fennálló kapcsolatait szabályozó átfogó keret. 2000-ben fogadták el az 1975. évi loméi egyezmény felváltására. A partnerségi megállapodás az EU-nak 79 országgal – köztük 48 szubszaharai országgal – fennálló kapcsolatait szabályozza, célja a szegénység enyhítése, majd felszámolása, valamint az AKCS-országok világgazdaságba történő fokozatos integrációjának elősegítése. Eredetileg 2020 februárjában veszítette volna hatályát, de tekintettel arra, hogy továbbra is folyamatban vannak a jövőbeni megállapodást érintő tárgyalások, ezt az időpontot elhalasztották az év végéig.