Ausztria határozott lépéseket tervez a politikai iszlám ellen

Az elmúlt hónapok ausztriai és franciaországi terrortámadásai megváltoztatták a közhangulatot.

Bécs, 2020. november 3. Sebastian Kurz osztrák kancellár koszorút helyez el a Bécs belvárosában elkövetett merénylet helyszínén 2020. november 3-án, miután előző este egy - vagy több - merénylő lövöldözött a Seitenstettengasse utcai zsinagóga közelében. A támadásban eddig négyen vesztették életüket, és tizenheten megsebesültek. A rendőrök lelőtték a terrortámadás egyik elkövetőjét, az albán gyökerekkel rendelkező, Bécsben született, húszéves Kujtim Fejzulait, aki az osztrákon kívül észak-macedóniai állampolgársággal is rendelkezett. MTI/EPA/Christian Bruna Fotó: Christian Bruna

Az osztrák kormány 2021 őszén európai szintű konferenciát szervez, melyen a politikai iszlám és a szélsőségesek elleni harcról tárgyalnának a résztvevők – írta az APA osztrák hírügynökség. Sajtóhírek szerint Susanne Raab integrációs miniszter már előzetesen egyeztetett Belgium, Dánia, Franciaország, Németország és Hollandia integrációs és belügyminisztereivel, akik egyetértenek az osztrák állásponttal.

Az őszi hónapokban több iszlamista merénylet rázta meg Ausztriát és Franciaországot. Sebastian Kurz osztrák kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is kampányt indított a politikai iszlám ellen, hangsúlyozták azonban, hogy intézkedéseikkel nem az iszlám vallást, hanem a szélsőséges csoportokat célozzák meg. A francia kormány már a múlt héten elrendelte 78 mecset szigorú ellenőrzését, és közölte, hogy bezáratják azokat, melyek nyilvánvalóan támogatják a szélsőségeseket. Bécsben ez idő alatt egy átfogóbb törvénycsomag létrehozásán dolgoznak.

– Definiálunk egy politikai iszlám elnevezésű bűncselekménytípust annak érdekében, hogy felléphessünk azok ellen is, akik nem terroristák, de megteremtik a radikalizálódáshoz szükséges közeget

– jelentette be még múlt hónapban Sebastian Kurz osztrák kancellár.

A törvénytervezetet még ebben a hónapban a parlament elé terjesztik. Segítségével egyszerűbben bezárhatók lennének a mecsetek, az imámoknak pedig kötelező lenne egy központi jegyzékbe regisztráltatniuk magukat. A rendőrség nagyobb hatáskörrel rendelkezne, a radikalizálódott személyeket megfosztanák osztrák állampolgárságuktól.

– Nem lehet definiálni a politikai iszlámot. Szeretném minden észszerűen gondolkodó ember figyelmét felhívni arra, hogy a társadalomnak meg kell különböztetnie az iszlám békét hirdető irányvonalát és ezeket a szélsőségeseket

– reagált a tervekre az ausztriai muszlim hitközség elnöke, Ümit Vural. Ausztria kilencmilliós lakosságából mintegy hétszázezren vallják magukat muszlimnak.

A közelmúltbeli eseményekkel kapcsolatban Roland Fürst, az osztrák szociáldemokraták burgenlandi politikusa saját pártját bírálta, amiért nem támogatja nyíltan a kormány intézkedéseit.

– A szélsőségesek elleni fellépés nem a migránsokkal szembeni ellenségeskedést jelenti, hanem egy ideológia elleni harcot

– jelentette ki arra a kritikára, miszerint az osztrák politika az iszlamofóbia irányába fordult.

Fürst azt is mondta: zavarta, hogy a szociáldemokraták tavaly nem szavazták meg, hogy a belügyminisztérium oszlassa fel a Törökország által ellenőrzött mecsetek szövetségét, az Atibot. A burgenlandi szociáldemokraták 2015–2019 között a bevándorlásellenes Szabadságpárttal kormányoztak együtt, a tartományi főnök, Hans Peter Doskozil pedig tavaly Orbán Viktorral tárgyalva egyetértett a magyar miniszterelnökkel a hatékony határvédelem fontosságában, az illegális bevándorlás leállítása érdekében.