– Az, hogy Soros György ma Magyarország miatt megtámadta Merkel német kancellárt megerősíti, hogy Magyarország, Lengyelország és az EU többi része közötti vitában ez a két ország rendkívül sikeres volt
– jelentette ki a közösségi médiában közzétett videóüzenetében Robert Fico volt szlovák miniszterelnök, az ellenzéki Smer-SD elnöke.
Az új uniós szabályozás, miszerint az uniós támogatások felhasználásának feltétele a jogállamiság és a demokrácia szabályainak betartása, heves vitát váltott ki az EU-ban, Szlovákia kivételével, ahol Fico szerint a kormány mindennel egyetért uniós szinten, csak hogy ne legyen negatív érdeklődés tárgya Brüsszelben.
Magyarország és Lengyelország odáig ment, hogy megvétózta az Unió 2021–27-es költségvetésének, valamint a koronavírus-járvány elleni küzdelem speciális pénzügyi eszközének elfogadását, és mivel a költségvetés jóváhagyásához az unió összes tagállamának beleegyezése szükséges, a vétónak rendkívüli ereje van, magyarázta a politikus. Fico szerint Magyarország és Lengyelország vétójának volt értelme.
Ezek az országok jogosan állították, hogy egy ilyen rendelettel vissza lehet élni, például olyan országokkal szemben, amelyek nem értenek egyet a kötelező migránskvótával
– fogalmazott a volt kormányfő. A rendszer nagyon egyszerű lenne: nem értesz egyet valamivel, amit a nagy országok szeretnének? Szóval találunk neked valamit, például megsérted a jogállamiságot, és mi nem fizetjük ki neked a támogatást, ezért gondold át jól, hogy akarod vagy nem akarod a kötelező kvótát – magyarázta Fico.
Hozzáfűzte:
ha ebbe a Lengyelország és Magyarország, valamint az unió többi része közötti vitába Soros belépett, kétségtelenül a migr
ációról is szó volt, mert Soros a világ összes migránsát behozná az unióba.
Beszélt arról is: Milos Zeman elnök révén még Csehország is támogatta Magyarországot és Lengyelországot. Ez a két ország hatalmas sikert ért el, pedig Szlovákia elárulta a V4-es együttműködést.
Először is, mivel a készülő rendelet az uniós költségvetést és az unió pénzügyi érdekeit csak a korrupció és az összeférhetetlenség okozta csalásoktól védi. Nem lehet hibáztatni a tagállamokat a jogállamiság és a demokrácia bármilyen más megsértéséért, és ez alapján nem lehet megakadályozni az uniós források lehívását.
Másodszor azért, mert az Európai Bizottság kötelezte magát, hogy iránymutatásokat dolgoz ki a rendelethez egy adott tagállam számára, de szoros együttműködésben az adott tagállammal. Ha egy tagállam javaslatot nyújt be ennek a rendeletnek az érvénytelenítésére az Európai Unió Bíróságához, a bizottság ilyen iránymutatást csak a bíróság döntése után adhat ki.
Harmadszor pedig:
mert a bevezetendő rendeletnek tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, politikai alapjait és alkotmányos berendezkedését.