Kínának a tudomány az első a vakcinák fejlesztésénél

Bár még a tesztelés harmadik fázisában járnak a vakcinák, több külföldi ország rendelt már belőlük.

A Sinovac Biotech oltóanyagának a tesztelése is a harmadik fázisban, az emberi tesztelésnél jár. Fotó: Kevin Frayer Forrás: Getty Images

Egy évvel ezelőtt a kínai Vuhan városában azonosították először az azóta világjárvánnyá vált koronavírust. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kínaiak kezdték meg először a vírus elleni vakcina fejlesztését. Csen Vej (Chen Wei), a kínai hadsereg legfőbb járványügyi szakértője már márciusban teszteltette magán az egyik oltóanyagot.

Bár a fejlesztés gyorsasága lemaradt a nyugati vakcinákéhoz képest, jelenleg ötféle kínai fejlesztésű oltóanyag van a tesztidőszak utolsó fázisában.

– Nem arra törekszünk, hogy a leggyorsabbak vagy a legjobbak legyünk. A tudomány tiszteletben tartása az első számunkra

– nyilatkozta Cseng Csung-vej, az oltások fejlesztéséért felelős kínai tisztviselő.

– A kínai vakcinák több szempontból is a világ élmezőnyében járnak, és a főként Kína által vezetett inaktivált kórokozókon alapuló technológia viszonylag kiforrott az mRNS-alapú vakcinákhoz képest

– tette hozzá.

Miben rejlik a különbség? A SinoVac és a Sinopharm kínai gyógyszergyártó cégek vakcinái inaktív – azaz az emberi szervezetben szaporodásra alkalmatlan – vírust tartalmaznak, így a szervezet saját immunreakcióját kiváltva alakítják ki a védettséget. Ezzel szemben a vezető nyugati oltóanyaggyártók, például a Pfizer és a BioNTech, egy újfajta, eddig sosem használt, úgynevezett mRNS-alapú vakcinát kínálnak, amely a vírus tüskeproteinjének örökítőanyagát hordozó ribonukleinsav (RNS) segítségével alakít ki védettséget az emberi szervezetben.

Rendkívül hatékony lehet a kínai Sinopharm vakcina.
Fotó: Reuters

Yanzhong Huang, a New York-i Külkapcsolatok Tanácsának egészségügyi szakértője szerint Peking úgy látja, hogy a kínai gyártásban vezető cégek oltóanyagai megfelelő helyettesítői lehetnek az AstraZeneca gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem együttműködésében kifejlesztett vakcinának – írja a Fortune magazin híroldala.

A SinoVac és a Sinopharm vakcináinak szállításához és tárolásához a brit oltóanyaghoz hasonlóan elegendő a 2–8 Celsius fok

– ez a Pfizer-féle amerikai–német vakcina esetében mínusz 70 Celsius fok, a szintén amerikai Moderna esetében pedig húsz.

A két kínai cég tesztelési fáziban lévő kísérleti vakcináival november végéig már mintegy egymillió embert oltottak be, akik közül több mint 60 ezren utaztak a fertőzésveszély szempontjából magas kockázatúnak ítélt Kínán kívüli területekre, és mindeddig egyetlen esetben sem számoltak be fertőzésről a körükben.

Peking, 2020. szeptember 24. A SinoVac egyik laboratóriumában fejlesztik a koronavírus elleni oltóanyagot.
Fotó: WANG ZHAO / AFP

A Sinopharm vakcinái az Egyesült Arab Emírségekben is átestek a klinikai tesztek harmadik fázisán, ahol a kísérleti oltóanyag 86 százalékos hatékonyságot mutatott.

Egyiptomban az eddig beoltott háromezer tesztalany egyikénél sem figyeltek meg súlyos mellékhatást – az országba eddig ötvenezer dózist szállítottak a vakcinából. A SinoVac-féle vakcinát várhatóan február közepétől kezdik majd alkalmazni Brazíliában az AstraZeneca oltóanyaga mellett, valamint Szingapúr és Chile is megállapodást kötött a gyógyszercéggel az oltóanyag beszerzéséről.