Koppenhágában megnyílt a világ első Boldogság Múzeuma

Az ENSZ 2012 óta minden évben felmérésben vizsgálja a világ boldogságának mértékét. Az észak-európai országok évről évre előkelő helyet foglalnak el a magukat boldognak valló nemzetek rangsorában. Nem meglepő, hogy a világon elsőként Koppenhágában nyílt meg a témát maga is kutató, az életörömöt kiállításokkal is szemléltető Boldogság Múzeum. A tárlatok bemutatják a boldogság receptjére vonatkozó különféle teóriákat, bebizonyítva, hogy az oly gyakran keresett érzés számos formában van jelen mindennapjainkban.

Forrás: Facebook / The Happiness Museum

A BBC-nek nyilatkozó Onor Hanreck Wilkinson, a múzeumnak hátteret biztosító Boldogságkutató Intézet elemzője szerint az életörömöt célzó kutatások tanulsága szerint három fő tényező határozza meg az emberi boldogság mértékét:

A legfontosabb az élettel kapcsolatos szemléletmód vagy megítélés, mégpedig az, hogy mennyire elégedett valaki a saját életének folyamataival, a saját életútjával.

Második helyen áll a boldogság érzését befolyásoló tényezők között az, hogy milyen érzelmi hatások érnek minket.

A harmadik meghatározó pont pedig az ember életének értelme és célja, ami előrevetíti az egyén elégedettségét, és azt is, hogy mennyire érzi magát valaki boldognak.

A múzeum kutatói azokat a fogalmakat elemzik, amelyeket a boldogság-boldogtalanság mértékét befolyásolni képes tényezőként azonosítottak:

jövedelem, lelki egyensúly, munkanélküliség, büntetett/büntetlen előélet, képzettség, párkapcsolat, jó egészség.

Wilkinson szerint ezek a fogalmak a boldogság építőkockái, és ezek közül is legfontosabb a lelki egyensúly és a kiegyensúlyozottság, ezt követi a párkapcsolat.

Az egyedülálló dániai Boldogság Múzeum kiállítótermében bemutatott XX. századi reklámplakátok jól ábrázolják azt is, hogy az egyén életében jelentős boldogságforrás lehet valamilyen nagyszabású teljesítmény vagy egy-egy sorsfordító mérföldkő. Az ötvenes, hatvanas évek hirdetői előszeretettel alapozták reklámkampányaikat ugyanerre a gondolatra: a plakátok az első autó megszerzésének euforikus örömét ígérik, vagy a háziasszonyok számára az első mosó- és szárítógép megvásárlásához fűződő boldogságot.

https://www.facebook.com/thehappinessmuseumcph/photos/176632457439332

A kutatóintézet elemzője szerint azonban a boldogság ennél sokkal tudatosabb kell, hogy legyen:

– Mindennap el kell határoznunk, hogy aznap boldogok leszünk. Hogy semmi nem fogja felbolygatni az örömünket, a nyugalmunkat. Nincs olyan nap, hogy ne tűnne fel valamilyen zavaró tényező, de ha minden reggel úgy indulunk neki a napnak, hogy bármi történjék, nem engedjük a nyugalmunkat feldúlni, akkor, úgy vélem, el tudjuk érni az igazi boldogságot

– vallja a kutató.

Koppenhágában az utca embere is hasonlóan gondolkodik: – A boldogság a hétköznapokban is ott rejlik. Amikor elégedett vagyok a munkámmal. Ha létrejön az egyensúly a szakmai és a családi életem között. Boldog voltam, szabadnak éreztem magam, amikor befejeztem az egyetemet, és elismerést, jóváhagyást kaptam a teljesítményemre, amiért olyan sokat dolgoztam. A boldogság a hétköznapokban van, az egyszerű napokban, a családdal töltött délutánban. Nem egy nagyszabású esküvőben, vagy a drága dolgokban – nyilatkozza egy fiatal nő a boldog dánok képviseletében. – De a boldogság kulcsa az is, hogy ha valamivel nem vagyunk elégedettek, akkor teszünk ellene – vallja végszavában.

https://www.facebook.com/thehappinessmuseumcph/photos/171150827987495