Korlátoznák az óvodaválasztást egy svéd városban

Nem választhatják meg januártól a szülők, hogy melyik óvodába viszik a gyerekeiket, amivel az integrációt és a sokszínűséget akarja elősegíteni a város. Sokan azonban nem nézik ezt jó szemmel, mert nem akarják a kicsiket a problémás kerületekbe küldeni, és nem akarják, hogy eszközök legyenek az integrációs tervekben.

Óvoda Forrás: FLICKR

Nem vihetik el a szülők a gyerekeiket abba az óvodába, ahova szeretnék. Helyette területileg jelölik majd ki nekik a lehetséges intézményeket, amivel a sokszínűséget akarják elősegíteni. Ez azonban végeredményben azt jelentheti, hogy a gyerekeknek kötelező a problémás kerületekbe járni óvodába.

Mindez egy hároméves próbaidőszak keretében fog megvalósulni január 1-jétől kezdve a svédországi Karlskogában. A döntést azzal próbálják meg igazolni a több települést összefogó önkormányzatban, hogy a lakóhelyekkel kapcsolatos szegregáció nagy hatással van a svéd társadalomra, és hátráltatja az integrációt. Az óvoda pedig éppen az a hely, ahol a gyerekek elkezdhetik már megérteni a társadalom sokszínűségét, ezért tartják jó ötletnek a kezdeményezést.

A emberek azonban a jelek szerint nem repesnek annyira az örömtől. Helyette inkább az ellen szólaltak fel, hogy nem akarják, hogy a gyerekeiket bevonják Karlskoga integrációs projektjébe.

Az, hogy különböző hátterű gyerekek járjanak egy-egy osztályba, már más városokban is felmerült. Van, ahol például bezárnák a no-go zónákban lévő iskolákat, és a diákokat más intézményekbe küldenék, ezzel segítve elő az integrációt.

Göteborgban más megoldást alkalmaznának. Ott az óvónőket és gyerekgondozókat akarják áthelyezni a sérülékeny kerületekbe, hogy ezzel is erősítsék a pedagógiai kompetenciákat ezeken a területeken. Az ügyben Madelene Wernhager szólalt meg a svéd állami televíziónak (SVT). A nő már hét éve dolgozik egy Masthuggets kerületben lévő óvodában, februártól azonban már új munkahelye lesz egy no-go zónában.

Madelene a beszámolója szerint egy hetet kapott arra, hogy válasszon a felajánlott tíz óvoda közül. Bár megérti a program célját, a valódi indokot nem látja tisztán a váltás mögött. Azt mondta ugyanis, hogy a felajánlott lehetőségek közül volt olyan intézmény például, ahol kevesebb gyerek és sokkal több képzett dolgozó volt, mint a jelenlegi munkahelyén. Madelene szerint a háttérben inkább költségvetési indokok húzódhatnak meg.

Ezt némileg megerősítette az óvoda adminisztrációjával foglalkozó menedzser, Marianne Nikitidis Claesson is. Ő elmondta, hogy részben valóban a költségvetés miatt van az átszervezés, az alapelképzelés azonban az, hogy több képzett munkaerő kerüljön Göteborg sérülékeny részeibe.

A mostani pedig már a program második része. Tavasszal már körülbelül nyolcvan dolgozónak kellett munkahelyet váltania, most őket követik majd a társaik.