Nigéria nem tud szabadulni a Boko Haram szorításából

Több száz diák esett az Iszlám Állammal is kapcsolatban álló Boko Haram fogságába Nigériában. Noha Muhammadu Buhari nigériai elnöknek 2015-ben azzal az ígérettel sikerült elnyernie a lakosság bizalmát, hogy végleg leszámol a civilek ellen végrehajtott brutális merényleteiről ismert terrorszervezettel, az elmúlt hónapok támadássorozatából az látszik, hogy Abuja képtelen megszabadulni a terrortól.

Fotó: MTI

Az iszlamista szélsőséges Boko Haram terrorszervezet vállalta magára a nigériai tömeges gyermekrablást. A fegyveres csoport múlt pénteken több mint háromszáz gyereket hurcolt el egy – az afrikai ország északnyugati részén, Katsina államban lévő, a kormány által fenntartott – iskolából. Kedd reggeli hangüzenetében egy magát a Boko Haram vezetőjének mondó férfi, Abubakar Shekau úgy fogalmazott, hogy

az akciót a nyugati oktatás ellen hajtották végre.

Az iskolának összesen 839 diákja van, akik közül a hatóság becslései szerint 333 fiatal hollétéről a mai napig nem rendelkeznek információkkal, a hadsereg kutatási és mentési műveletei azonban folyamatosan zajlanak. A kormánytisztviselők hangsúlyozták, hogy nehéz pontosan nyomon követni a diákok számát, mivel sokan már a közel egy órán át tartó támadás során elmenekültek. A hatóságok tájékoztatása szerint egyébként ez idáig közel négyszázötven diákot sikerült hazajuttatni, a rossz telefonkapcsolat miatt azonban nem tudták elérni a gyermekek szüleit, hogy megerősítsék, a fiatalok valóban biztonságban vannak-e.

Háborús állapotokat hagytak maguk után a merénylők a Borno állambeli faluban
Fotó: MTI/Europress/AFP

Nigéria elnöke, Muhammadu Buhari elítélte a támadást, és országszerte elrendelte az iskolák biztonságának megerősítését, a Katsina államban lévőket pedig bezáratta. Buhari egyébként 1983 és 1985 között volt a nyugat-afrikai ország elnöke, majd 2015-ben újraválasztották:

az emberek bizalmát azzal az ígérettel sikerült ismét megnyernie, miszerint végleg leszámol a terrorszervezettel.

Öt évvel Buhari megválasztása után azonban még mindig az látszik, hogy a Boko Haram egymás után hajtja végre a merényleteit, a nigériai kormány pedig képtelen felvenni vele a harcot. Szakértők szerint a terrorszervezet elleni küzdelem kudarcainak hátterében részben az áll, hogy a nigériai hadsereg nem rendelkezik az ehhez szükséges felszerelésekkel, valamint a távközlés és hírszerzés terén is nagymértékű fejlesztésekre lenne szükség. Az idei globális terrorizmusindex szerint – amely a terroristacsoportok által elkövetett erőszak mértékét és gyakoriságát méri – Nigéria a harmadik helyen áll, csupán Irak és Afganisztán előzik meg. Elemzők úgy vélik, a statisztika már önmagában bizonyíték arra, hogy a Boko Haram elleni háborúnak messze még a vége.

A szervezetnek egyébként ebben a hónapban sem ez volt az egyetlen súlyos támadása:

november végén több mint negyven mezőgazdasági munkást mészároltak le a földeken, miközben munkájukat végezték.

Szintén a Boko Haram nevéhez köthető a világsajtót is felkavaró 2014. áprilisi tömeges emberrablás, amelynek közel háromszáz diáklány esett áldozatul. Habár nemzetközi nyomásra a fegyveresek elengedték a diákok egy részét, többen még jelenleg is fogságban vannak.

A Boko Haram leginkább Afrika nyugati és középső országaiban – főként Nigériában, Kamerunban, Nigerben, Csádban és Maliban – van jelen, és hajt végre nagy számban brutális merényleteket és civilek elleni támadásokat a terrorszervezet 2002-es megalakulása óta. A fegyveres csoport az iszlám egyik szélsőséges irányvonalát képviseli, miszerint tiltottnak tartják a muszlimok részvételét bármely olyan politikai vagy társadalmi tevékenységben, amely kapcsolatban áll a Nyugat által képviselt értékekkel.

Kezdetben csak a nyugati oktatás ellen léptek fel, idővel azonban egyre több támadást hajtottak végre a térségben.

Felmérések szerint a szélsőséges szervezet működésének eredményeként 2007 óta mintegy ötmillióval nőtt azon gyermekek száma, akik nem részesülnek általános iskolai oktatásban, a lakosságot pedig folyamatos félelemben tartják a fegyveresek a brutális merényleteikkel. Nigériában jelenleg is több mint 13 millió iskolázatlan gyermek él.

A terrorcsoport 2015 tavasza óta ápol szoros kapcsolatokat az Iszlám Állammal, amikor Shekau hűséget esküdött az Irakból és Szíriából indult szervezet vezetőjének. Idővel az Iszlám Állam ragaszkodott ahhoz, hogy a Boko Haram teljes mértékben egyesüljön vele, ezt azonban Shekau nem fogadta el, így szervezete két részre szakadt: a nyugat-afrikai Iszlám Államra és a Boko Haram meggyengült egységére.