Történelmet ír a Minority SafePack

Az Európai Parlament a héten politikai határozattal támogatja a Minority SafePack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozás ügyét. Az első olyan európai polgári kezdeményezésről van szó, amelynek reális esélye van rá, hogy jogi lépésekre kényszerítse az Európai Bizottságot. Magyar szempontból pedig kiemelendő, hogy a Minority SafePack az uniós parlament valamennyi hazai képviselőjét közös nevezőre hozta. – Különösen felértékelődik a magyarországi pártok egyetértése a kérdésben. Itt nem csak a magyar EP-képviselők szavazatára gondolok, hanem leginkább arra a szerepre, amelyet betölthetnek európai pártcsaládjaik meggyőzésében – mondta lapunknak Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője.

Csíkszereda, 2019. július 6. Az ezer székely leány napja a csíksomlyói hegynyeregben 2019. július 6-án. MTI/Veres Nándor Fotó: MTI/Veres Nándor

A Lisszaboni Szerződés egyébként alapértékként beszél az unió területén élő kisebbségekről, ám pontosan nem rendelkezik azok jogairól. Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely kisebbséghez tartozik.

Navracsics Tibor: Nagy a nyomás a bizottságon

– A Minority SafePack az Európai Unió történelmének ötödik sikeres európai polgári kezdeményezése. A szervezők – kiváltképpen Kelemen Hunor RMDSZ-es szövetségi elnök és Vincze Loránt FUEN-elnök – munkájának köszönhetően egy fontos lépést tettünk a polgári Európa felé vezető hosszú úton. Amennyiben az előterjesztett kilenc jogalkotási javaslatból álló csomag lényegi elemeit megtartva az Európai Bizottság uniós jogi aktusra irányuló javaslatokat terjeszt elő, az jelentősen növelné a Kárpát-medencei magyar közösségekhez és a magyarországi nemzetiségekhez tartozó polgárok jogainak európai uniós védelmét – fogalmazott lapunknak Navracsics Tibor, az EUstrat intézetvezetője és az európai polgári kezdeményezések rendszerének nagykövete.

Volt uniós biztosunk a Minority SafePackről szólva hozzátette: habár az EU jeligéje az Egység a sokféleségben, a valóságban még nagyon sokat kell tennie az unió intézményrendszerének ahhoz, hogy az őshonos nemzetiségi közösségekhez tartozó polgárok szabadon ápolhassák a kultúrájukat és eredményesen továbbörökíthessék a nyelvüket.

– Fontos kiemelni, hogy ezidáig korábban sikeres négy európai polgári kezdeményezés közül az Európai Bizottság ellenállása miatt egyik sem zárult jogalkotási javaslatok előterjesztésével. Ezért is nagy most a nyomás az Európai Bizottság alelnökén, Věra Jourován, aki az európai polgári kezdeményezések rendszeréért felel, hogy bizonyítsa: elődjével, Frans Timmermans-szal és Jean-Claude Juncker egykori bizottsági elnökkel szemben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság már valóban hallgat a polgárok szavára

– húzta alá a jelenlegi kormánybiztos, aki szerint a Minority SafePack lényegében máris új fejezetet nyitott az európai integráció történetében.

Volt uniós biztosunk szerint is sok az uniós tennivaló az őshonos kisebbségek védelmében
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet