időjárás 14°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Történelmet ír a Minority SafePack

Judi Tamara (Brüsszel)
2020.12.14. 17:45
Történelmet ír a Minority SafePack

Az Európai Parlament a héten politikai határozattal támogatja a Minority SafePack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozás ügyét. Az első olyan európai polgári kezdeményezésről van szó, amelynek reális esélye van rá, hogy jogi lépésekre kényszerítse az Európai Bizottságot. Magyar szempontból pedig kiemelendő, hogy a Minority SafePack az uniós parlament valamennyi hazai képviselőjét közös nevezőre hozta. – Különösen felértékelődik a magyarországi pártok egyetértése a kérdésben. Itt nem csak a magyar EP-képviselők szavazatára gondolok, hanem leginkább arra a szerepre, amelyet betölthetnek európai pártcsaládjaik meggyőzésében – mondta lapunknak Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője.

Hétfő késő délután vitáznak az Európai Parlamentben a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezésről, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, illetve a médiaszabályozás és a regionális politika területén sürgeti az uniós szintű keretszabályozást. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által koordinált aláírásgyűjtés gyakorlatilag máris történelmet írt:

az eddigi, öt sikeres európai polgári kezdeményezés során még nem volt példa rá, hogy az uniós parlament (EP) bármelyik esetében is vitát rendezzen, majd politikai határozatban sürgesse az Európai Bizottságot a jogszabályalkotásra.

Emlékezetes, nemrég a német szövetségi parlament, a Bundestag is határozatban állt ki a Minority SafePack, vagyis az őshonos európai kisebbségek jogvédelme mellett, még ezt megelőzően, 2017-ben pedig a magyar Országgyűlés adott ki egyhangú, támogató határozatot.

Ritka egységben a magyar EP-képviselők

A hétfői EP-vita előtt Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke nyilatkozott lapunknak az újabb mérföldkőről.

– Mindenképpen jelzésértékű lesz az az Európai Bizottság irányába, hogy a képviselők milyen arányban fogják támogatni kezdeményezésünket. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik a magyarországi pártok egyetértése a kérdésben. Itt nemcsak a magyar EP-képviselők szavazatára gondolok, hanem leginkább arra a szerepre, amelyet a magyar képviselők betöltenek és betölthetnek európai pártcsaládjaik meggyőzésében, támogatásának megszerzésében

– mondta lapunknak a politikus, aki a polgári kezdeményezések EP-jelentéstevője is. Vincze Loránt is megerősítette tehát, hogy a Minority Safepack azon nagyon ritka ügyek egyike, amelyben Magyarország mind a huszonegy EP-képviselője azonos, támogató álláspontra helyezkedik Brüsszelben. Mint arra az RMDSZ politikusa emlékeztetett, hazánkban a Minority Safepack a kezdetektől fogva széles körű támogatást élvezett, hiszen a határon túli magyar közösségek jogainak megerősítése nemzeti érdek, az európai kisebbségvédelem eszköze pedig ezt szolgálta.

– Az aláírásgyűjtést támogatták a magyarországi nemzetiségek, az egyházak, nagyon sok társadalmi szervezet és a politikai pártok. Elmondhatjuk, hogy azon kevés témák közé tartozott, amelyek nem szültek politikai vitát – fogalmazott az EP-képviselő, arra emlékeztetve:

a kezdeményezést a magyarországi nemzetiségek javaslatára az Országgyűlés egyhangúlag támogatta, és a kérdésben nemzeti konszenzust teremtett.

Budapest, 2018. április 20.
Vincze Loránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke (b) és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára hozza az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat a Nemzeti Választási Irodába Budapesten 2018. április 20-án
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Foghíjas az uniós szerződés

A Minority SafePack koordinált aláírásgyűjtése 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt tizenegy uniós tagállamban több mint 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szerzett. Az Európai Bizottság a folyamat következő lépcsőfokaként már tavaly februárban fogadta a kezdeményezőket, akik ismertették az európai kisebbségeket érintő problémákat és az azok orvoslását célzó jogalkotási terveket.

Az ügy bizottságbeli felelőse Věra Jourová alelnök, akinek vezetésével jövő januárban születik majd hivatalos döntés róla, hogy Brüsszel jogszabályba foglalja-e az őshonos kisebbségek védelmét.

A Lisszaboni Szerződés egyébként alapértékként beszél az unió területén élő kisebbségekről, ám pontosan nem rendelkezik azok jogairól. Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely kisebbséghez tartozik.

Navracsics Tibor: Nagy a nyomás a bizottságon

– A Minority SafePack az Európai Unió történelmének ötödik sikeres európai polgári kezdeményezése. A szervezők – kiváltképpen Kelemen Hunor RMDSZ-es szövetségi elnök és Vincze Loránt FUEN-elnök – munkájának köszönhetően egy fontos lépést tettünk a polgári Európa felé vezető hosszú úton. Amennyiben az előterjesztett kilenc jogalkotási javaslatból álló csomag lényegi elemeit megtartva az Európai Bizottság uniós jogi aktusra irányuló javaslatokat terjeszt elő, az jelentősen növelné a Kárpát-medencei magyar közösségekhez és a magyarországi nemzetiségekhez tartozó polgárok jogainak európai uniós védelmét – fogalmazott lapunknak Navracsics Tibor, az EUstrat intézetvezetője és az európai polgári kezdeményezések rendszerének nagykövete.

Volt uniós biztosunk a Minority SafePackről szólva hozzátette: habár az EU jeligéje az Egység a sokféleségben, a valóságban még nagyon sokat kell tennie az unió intézményrendszerének ahhoz, hogy az őshonos nemzetiségi közösségekhez tartozó polgárok szabadon ápolhassák a kultúrájukat és eredményesen továbbörökíthessék a nyelvüket.

– Fontos kiemelni, hogy ezidáig korábban sikeres négy európai polgári kezdeményezés közül az Európai Bizottság ellenállása miatt egyik sem zárult jogalkotási javaslatok előterjesztésével. Ezért is nagy most a nyomás az Európai Bizottság alelnökén, Věra Jourován, aki az európai polgári kezdeményezések rendszeréért felel, hogy bizonyítsa: elődjével, Frans Timmermans-szal és Jean-Claude Juncker egykori bizottsági elnökkel szemben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság már valóban hallgat a polgárok szavára

– húzta alá a jelenlegi kormánybiztos, aki szerint a Minority SafePack lényegében máris új fejezetet nyitott az európai integráció történetében.

Volt uniós biztosunk szerint is sok az uniós tennivaló az őshonos kisebbségek védelmében
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Minority SafePack

Minority SafePack: A küzdelmet folytatni kell!

A dosszié összes cikke