Diplomáciai nézeteltérés adódott a britek és az EU között

A szigetország megtagadná az Európai Unió delegáltjától a többi nagykövetnek járó jogokat.

London, 2019. október 14. Díszhintóján a londoni Westminster-palotába hajtat II. Erzsébet brit királynõ, hogy trónbeszédével megnyissa a 2019-2020-as parlamenti évet a felsõházban, a Lordok Házában. A trónbeszéd a kormánynak az új parlamenti évre szóló törvénykezési munkatervét ismerteti. MTI/EPA/Will Oliver Fotó: Will Oliver Forrás: MTI/EPA/Will Oliver

Diplomáciai vita tört ki az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a szervezet Londonba küldött nagykövetének státuszáról.

A szigetország nem hajlandó ugyanolyan teljes körű diplomáciai státuszt biztosítani João Vale de Almeida portugál diplomatának, mint amilyen a többi nagykövetnek jár.

A brit külügyminisztérium ragaszkodik hozzá, hogy az EU-s nagykövet és a követségi tisztviselők ne rendelkezzenek az országok delegáltjait megillető privilégiumokkal és mentességekkel, mivel nem szeretnének precedenst teremteni azzal, hogy egy nemzetközi szervezetet hasonlóan kezelnek, mint egy nemzetállamot.

Az EU nagykövetére tehát úgy tekintenének az uniót tavaly elhagyó Nagy-Britanniában, mint aki egy nemzetközi szervezet képviseletében jár el. A delegált ennélfogva nem nyújthatná át megbízólevelét a királynőnek, pedig ez a protokollesemény szimbolizálja egy nagykövet megbízatásának kezdetét.

A nagykövetek II. Erzsébet brit királynő hintójával érkeznek a Buckingham-palotába, hogy átadják megbízólevelüket, és elkezdődjön megbízatásuk
Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Ezen kívül a portugál diplomatát a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben lefektetett jogok sem védenék, vagyis nem élvezhetne mentességet az őrizetbe vétel, a fogadó állam büntető joghatósága és az adózás alól.

A britek döntése szöges ellentétben áll 142 másik ország gyakorlatával, ahol az EU-s delegáció tagjait ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szuverén államok küldöttjeit. A britek mintájára azonban más országok is leminősíthetik a szervezet delegáltjait, ami által könnyebbé válhat majd a kiutasításuk is.

Az Európai Bizottság egyik szóvivője elmondta:

az Egyesült Királyság a lisszaboni szerződés egyik aláírójaként tudatában van annak, milyen státusszal rendelkezik az EU a külkapcsolataiban, és míg tagország volt, támogatta is ezt a státuszt.

A britek álláspontja ellen szól ugyanis, hogy az EU nem egy szokványos nemzetközi szervezet, hiszen saját valutával, igazságszolgáltatással és törvényhozói hatáskörrel rendelkezik.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Dominic Raab brit külügyminiszternek intézett levelében már novemberben kifejezte komoly aggodalmát a brit javaslattervezettel kapcsolatban.

„A felajánlott megállapodások nem tükrözik az EU sajátos jellegét, és nem tükrözik az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatrendszerének fontosságát”

– írta a főképviselő, hozzátéve, hogy

a javaslatok nem szolgáltatnak észszerű alapot egy megállapodás eléréséhez.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Fotó: Reuters/Javier Barbancho – RC1274A52540

Az uniós külügyminiszterek várhatóan jövő hétfőn tárgyalnak majd az ügyről – írja a BBC News.