Egy-két képviselőn múlik a Janša-kormány túlélése

Bizalmatlansági indítványt nyújt ma be a balliberális ellenzék Orbán Viktor szövetségese ellen.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Janez Jansa szlovén kormányfõ Bledben 2020. augusztus 30-án. Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a 15. Bled Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián, amelyet számos európai ország állam- és kormányfõje részvételével rendeznek augusztus 31-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Vivien Cher Benko

Lehet-e az ország miniszterelnöke egy olyan személy, akit meg sem választottak? Aki háromszáz szavazatot kapott? Aki képviselők megvesztegetésével próbálja megszerezni a hatalmat?

Másként nem nevezhetjük erőfeszítéseit, mint a hatalom ellopásaként, puccsként

– írja véleménycikkében a Demokracija nevű jobboldali szlovén hetilap, reagálva arra, hogy a ljubljanai ellenzék ma várhatóan bizalmatlansági indítványt nyújt be a Janez Janša vezette jobbközép kormány ellen. A „háromszáz szavazattal” a lap gúnyosan arra utalt, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Karl Erjavecnek pártja, a Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (Desus) a szavazatok mindössze 4,9 százalékát szerezte meg a két és fél évvel ezelőtti választások alkalmával, a legfrissebb felmérések szerint pedig jelenlegi 2,1 százalékos támogatottságával nem tudná átlépni a parlamenti bejutáshoz szükséges négyszázalékos küszöböt.

A balliberális ellenzéki pártok minden bizonnyal támogatottságuk drasztikus hanyatlását látva döntöttek úgy, hogy inkább bizalmatlansági indítvánnyal buktatják meg a kabinetet, s próbálnak saját kormányt alakítani, minthogy megvárnák a másfél év múlva sorra kerülő választásokat. Az öt párt közül ugyanis ketten nem jutnának be a törvényhozásba, hárman pedig tíz százalék alatti eredményt érnének el a legfrissebb felmérések szerint.

A Desus tavaly decemberben vált ki Janez Janša négypárti koalíciójából, s vonult ellenzékbe, miután Karl Erjavec lett a párt új vezetője, ezzel a kabinet kisebbségbe került a parlamentben, igaz, a külső támogatókkal együtt 46 képviselőre számíthat a kilencvenfős nemzetgyűlésben.

Az ellenzék most a kormánypártok megbomlasztásával, képviselők átcsábításával igyekszik többségbe kerülni.

– Leveleket kapunk az otthoni postaládánkba, e-maileket, leplezett és leplezetlen fenyegetéseket. A politikai aréna lassan eléri a forráspontot – nyilatkozta nemrég Gregor Perič, az egyik kormánypárti képviselő, utalva arra, amit a Demokracija című lap megvesztegetésként értékelt.

– A bizalmatlansági indítvány zavarkeltés a járvány idején, s elvonja a figyelmet azokról a fontos problémákról, amelyekkel meg kell küzdenünk – mondta tegnap a miniszterelnök. Janez Janša szerint

az ellenzék a negatívumokra, a károkozásra és a zaklatásra törekszik,

miközben – a jövő évi választásokra készülve – készíthetne egy, a válságkezelésre vonatkozó programot.

Az ellenzék többek között a járványkezelést rója fel a kormánynak. Ahogy Európa legtöbb országában, úgy Szlovéniára is jóval keményebben csapott le a koronavírus-járvány második hulláma: a 2,1 millió lakosú országban eddig 145 ezer fertőzöttet jegyeztek fel, mintegy háromezren haltak bele a kórba. Szerdán 1767-tel nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, elhunyt újabb 23 beteg, 1266-an vannak kórházban, 199-en intenzív osztályon. Az aktív fertőzöttek száma 23 ezer. A kormány éppen tegnap jelentette be, hogy két hónappal, március 17-ig hosszabbítja meg a járványhelyzetet. A kritikákra reagálva a kormányfő azt mondta, más európai országok példáját követik, s úgy tűnik, az intézkedéseknek köszönhetően sikerült gátat szabni a helyzet további romlásának. A Nova24TV által közzétett felmérés szerint

a megkérdezettek 56,2 százaléka nevezte helytelennek az ellenzék lépését a válság kellős közepén.

Az ellenzék azt is Janez Janša szemére veti, hogy kormányzása alatt az „orbanizáció” útjára lépett az ország, veszélybe került a sajtószabadság és az állami intézmények függetlensége, autoriter tendenciák figyelhetők meg, az emberek félnek. Karl Erjavec azt mondta,

nem Magyarország és Lengyelország a fő partnerei Szlovéniának, hanem a francia–német „vonatra” kellene felszállni.

– A szlovén média több mint kilencven százaléka, beleértve a nemzeti televíziót, amelyért minden adófizető díjat fizet, végtelenül elfogultan és a baloldali politikai erők javára tudósít – reagált nemrég a vádakra a Mandinernek adott interjúban Janez Janša, aki a tavalyi uniós költségvetési és jogállamisági vitában nyíltan kiállt a vétót alkalmazó Magyarország és Lengyelország mellett. – Magyarország számos sikeres reformlépést tett a stratégiai kihívások kezelésére. Ezek egyike például a családpolitika. Ebben nemcsak Szlovéniának, hanem gyakorlatilag egész Európának előbb-utóbb követnie kell Magyarországot, különben

halálra leszünk ítélve, vagy egyszerűen népek váltják egymást a migráció miatt,

és a Nyugat-római Birodaloméhoz hasonló vég vár ránk – mondta ugyanebben az interjúban Janez Janša, aki Orbán Viktor kormányfő egyik legfőbb európai szövetségesének számít.

Ha a bizalmatlansági indítvány sikeres lesz, az ellenzéki pártok lehetőséget kapnak arra, hogy parlamenti többséget kovácsoljanak össze, ennek hiányában előre hozott választásokra kerül sor. Ezeket minden bizonnyal a Janez Janša vezette Szlovén Demokrata Párt nyerné meg, ám az egyetlen tíz százalék feletti támogatottsággal rendelkező alakulatként így is csupán a voksok 14 százalékát szerezné meg a legfrissebb felmérések szerint.

– A politikusokkal szembeni bizalomvesztést tekintve klasszikus spirálba került Szlovénia

– mondta lapunknak Ördögh Tibor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint a szlovén gazdaságot is megtépázó 2008–09-es gazdasági válság óta figyelhető meg a hagyományos pártokból való kiábrándultság. Ennek következtében rendre új pártok bukkannak fel, ám gyakran parlamenti többség hiányában, instabil koalíciókban kénytelenek kormányozni, ami az ő népszerűségüket is csökkenti. – Másrészt ott van most a járvány is, ami megnehezíti a kormány munkáját – tette hozzá a Balkán-szakértő.