Hogy a tábornok halálának milyen hatása volt az iráni külpolitikára, azt Sárközy Miklós szerint nehéz megítélni. Emlékeztetett, hogy Kászem Szolejmaninak nem csupán a katonai képességei voltak kiemelkedők, de lényegében az ország második legbefolyásosabb embere volt, így meggyilkolása, ha meg nem is rendítette, azért biztosan visszavetette Irán kapcsolatrendszerét.
Fotó: Nazanin Tabatabaee / WANA via REUTERS
Miközben mindenki Joe Biden megválasztásától várja a fordulatot az iráni–amerikai kapcsolatokban, arról kevesebb szó esik, hogy idén júniusban a perzsa államban is elnökválasztást tartanak.
– Az elmúlt negyven év tapasztalatai alapján egyfajta ingázás figyelhető meg: egy Nyugat-barát elnököt rendszerint egy Nyugat-ellenes követ. Hasszán Rohani, aki mégiscsak tető alá hozta az úgynevezett atomalkut, inkább az előbbihez tartozik
– magyarázta az iranista, mi várható majd a szavazáson. Emlékeztetett arra is, hogy ráadásul Rohani rendszere nem túl sikeres: az országot újra szankciók sújtják, a gazdaság rossz állapotban van, amire a koronavírus-járvány még rátett egy lapáttal, és újabban a szemére vetik a korrupció elharapózását is.
Fotó: MTI/EPA/
– Beszédes, hogy az „iráni Netflixen”, a Namaván a legnépszerűbb sorozat az iráni politikai elit korruptságáról szól. Aligha meglepő, hogy a filmet Rohani-ellenes erők forgatták, a szálak a Forradalmi Gárdához vezetnek. Már most elkezdődött tehát a lakosság hangolása egyes ultrakonzervatív körök részéről, hogy egy erkölcsileg feddhetetlen, várhatóan Nyugat-ellenes elnököt válasszanak meg – latolgatta az esélyeket Sárközy Miklós.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!