Iránnak egy nemzeti hős sem ér háborút Amerikával

Január harmadikán volt egy éve, hogy egy célzott amerikai dróncsapással végeztek Bagdadban Kászem Szolejmanival, az iráni Forradalmi Gárda nagy hatalmú tábornokával. A gyilkosság után a világ lélegzet-visszafojtva figyelte, hogyan áll bosszút a perzsa állam, a borúlátó forgatókönyvek már egyenesen amerikai–iráni háborút vizionáltak. Az elmúlt esztendő tanulságairól Sárközy Miklós iranistát kérdeztük.

Bagdad, 2021. január 4. Kászim Szulejmáni iráni katonatisztet, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz elitegységének parancsnokát (b) és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erõk, iráni támogatást élvezõ iraki milicistákat tömörítõ ernyõszervezet vezetõjét ábrázoló képet mutat egy iraki nõ a két katonai vezetõ halálát okozó amerikai dróntámadás elsõ évfordulója alkalmából rendezett felvonuláson Bagdad belvárosában 2021. január 3-án. MTI/EPA/Ahmed Jalil Fotó: Ahmed Jalil

Nem hívja vissza a Perzsa (Arab)-öböl partjaitól az USS Nimitz repülőgép-hordozó hajót az Egyesült Államok az iráni fenyegetés miatt – közölte tegnap az amerikai védelmi minisztérium. A bejelentés alig néhány nappal azután érkezett, hogy a Közel-Kelet felett nukleáris fegyver célba juttatására is alkalmas amerikai B–52-es bombázók repültek el „erődemonstráció” gyanánt.

Az USS Nimitz egyelőre marad a Perzsa (Arab) – öbölben.
Fotó: Facebook / USS Nimitz

– Izrael provokációra készül Irakban állomásozó amerikai erők ellen, hogy így rántsa Irán elleni háborúba az Egyesült Államokat! – figyelmeztetett a hétvégén Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Egy évvel Kászem Szolejmani tábornok meggyilkolása után tehát a helyzet mit sem változott: Teherán és Washington farkasszemet néz egymással. Vajon jöhet enyhülés?

– Iránban teljesen más Kászem Szolejmani megítélése, mint a nyugati világban. Hazájában ő szimbólum, nemzeti hős, aki legyőzte az Iszlám Államot. A vallásosak síita mártírként, a nacionalisták nagy honvédő katonaként emlékeznek rá

– értékelte lapunknak a meggyilkolt tábornok emlékezetét Sárközy Miklós. A Károli Gáspár Egyetem tanára úgy vélte, bármilyen fontos figura volt is a Forradalmi Gárda kivégzett tábornoka, attól mégsem kell tartani, hogy Teherán jelentősebb katonai összetűzésbe keveredne miatta. – Pontosan tudják az iráni vezetők, hogy a közvéleményt harcos retorikával ki kell elégíteni, hogy – legalábbis szavak szintjén – méltóképpen vágjanak vissza. Ugyanakkor az állam politikai berendezkedésének megőrzése minden bosszúnál sokkal fontosabb – magyarázta az iranista. Szerinte már ennek bizonyítéka a tavalyi válaszcsapás is, amikor a perzsa állam amerikai bázisokat rakétázott Irakban, ám a támadásról jó előre figyelmeztettek. – Idén még ennyi sem történt. Az országban több helyen rendeztek megemlékezéseket, Irakban több ezren tüntettek, de katonai akciót nem kockáztattak – mutatott rá a szakember.

Kászem Szulejmáni iráni katonatisztet, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz elitegységének parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erõk, iráni támogatást élvezõ iraki milicistákat tömörítõ ernyõszervezet vezetõjét ábrázoló képek a két katonai vezetõ halálát okozó amerikai dróntámadás elsõ évfordulója alkalmából rendezett felvonuláson Bagdad belvárosában 2021. január 3-án.
Fotó: Ahmed Jalil / MTI/EPA/

Hozzátette, ezzel okosan, pragmatikusan cselekedtek, hiszen egy ilyen érzékeny pillanatban, amikor változik az amerikai elnök személye, óriási hiba lett volna konfliktust vállalni. – Iránnak nem érdeke, hogy rontsa a helyzetét egy amerikai bázis elleni esetleges támadással a most hatalomra kerülő Joe Bidennél. Céljuk a JCPOA (közismert nevén atomalku – a szerző) feltámasztása és a szankciók eltörlése, ehhez viszont a Biden-kormányzaton keresztül vezet az útja – indokolta a visszafogottságot.

Hogy a tábornok halálának milyen hatása volt az iráni külpolitikára, azt Sárközy Miklós szerint nehéz megítélni. Emlékeztetett, hogy Kászem Szolejmaninak nem csupán a katonai képességei voltak kiemelkedők, de lényegében az ország második legbefolyásosabb embere volt, így meggyilkolása, ha meg nem is rendítette, azért biztosan visszavetette Irán kapcsolatrendszerét.

Tüntetők amerikai és brit zászlókat égetnek Kászem Szolejmani tábornok meggyikolása után Teheránban.
Fotó: Nazanin Tabatabaee / WANA via REUTERS

Miközben mindenki Joe Biden megválasztásától várja a fordulatot az iráni–amerikai kapcsolatokban, arról kevesebb szó esik, hogy idén júniusban a perzsa államban is elnökválasztást tartanak.

– Az elmúlt negyven év tapasztalatai alapján egyfajta ingázás figyelhető meg: egy Nyugat-barát elnököt rendszerint egy Nyugat-ellenes követ. Hasszán Rohani, aki mégiscsak tető alá hozta az úgynevezett atomalkut, inkább az előbbihez tartozik

– magyarázta az iranista, mi várható majd a szavazáson. Emlékeztetett arra is, hogy ráadásul Rohani rendszere nem túl sikeres: az országot újra szankciók sújtják, a gazdaság rossz állapotban van, amire a koronavírus-járvány még rátett egy lapáttal, és újabban a szemére vetik a korrupció elharapózását is.

Az új koronavírus ellen kifejlesztett és kísérleti szakaszban lévõ iráni oltóanyagot adják be az önként jelentkezõ Tajbneh Mohbernek Teheránban 2020. december 29-én.
Fotó: MTI/EPA/

– Beszédes, hogy az „iráni Netflixen”, a Namaván a legnépszerűbb sorozat az iráni politikai elit korruptságáról szól. Aligha meglepő, hogy a filmet Rohani-ellenes erők forgatták, a szálak a Forradalmi Gárdához vezetnek. Már most elkezdődött tehát a lakosság hangolása egyes ultrakonzervatív körök részéről, hogy egy erkölcsileg feddhetetlen, várhatóan Nyugat-ellenes elnököt válasszanak meg – latolgatta az esélyeket Sárközy Miklós.