Georgiában dől el a szenátus sorsa

A 2020-as év nagy belpolitikai csatározásai az újév beköszöntével se zárultak le az Egyesült Államokban: Joe Biden megválasztott elnök kongresszusi jóváhagyására holnap kerül sor, előtte azonban még szenátusi pótválasztást is tartanak Georgia államban, amelynek eredménye fogja eldönteni, hogy a republikánusok vagy a demokraták lesznek-e többségben a szenátusban.

Donald trump egy georgiai kampányrendezvényen. Fotó: Andrew CABALLERO-REYNOLDS Forrás: AFP

Szenátusi pótválasztást tartanak ma Georgiában, miután tavaly a november 3-i választásokon egyetlen jelöltnek sem sikerült megszereznie a szavazatok legalább ötven százalékát. A voksolás tétje rendkívül nagy, hiszen ennek eredményén múlik majd, hogy a demokraták vagy a republikánusok lesznek-e többségben a szövetségi törvényhozás felsőházában. A helyiek is érzik a helyzet komolyságát, legalábbis ezt bizonyítja, hogy rekordszámú, hárommillió előzetesen leadott szavazat máris beérkezett, ami körülbelül a választásra jogosultak egyharmadának felel meg. Összehasonlításképp: a 2008-as szenátusi választáson mindössze 2,1 millióan járultak összesen az urnák elé. Talán az sem véletlen, hogy a The Washington Post című liberális napilap éppen a voksolás előestéjére időzítette leleplező cikkét, amely hangfelvételekre hivatkozva azt állítja: a délkeleti államban a republikánus szenátorok mellett nemrég személyesen is kampányoló Donald Trump hivatalban lévő elnök telefonon próbált nyomást gyakorolni Georgia legfőbb választási tisztségviselőjére, Brad Raffenspergerre, hogy az „találjon” elegendő szavazatot a novemberi eredmény megfordítása érdekében.

Donald Trump egy georgiai kampányrendezvényen
Fotó: AFP/Andrew CABALLERO-REYNOLDS

A százfős szenátusért folyó verseny mindenesetre jelenleg 47-47-re áll, a többség megszerzéséhez azonban valamelyik pártnak 51 széket kell birtokolnia a testületben. Az előző kétéves kongresszusi ciklusban a republikánusok felé dőlt a mérleg nyelve: 53-47-es arányban vezették a testületet – amennyiben a demokratákhoz számoljuk a rendszerint velük együtt szavazó két független szenátort, Bernie Sanderst és Angus Kinget is.

Noha a tavaly novemberi választásoknak a demokraták még nagy reményekkel futottak neki, mostanra mindez szertefoszlott, hiszen számukra a legjobb eredmény is csupán az 50-50-es döntetlen lehet.

Ez ugyanis feléjük billentené a mérleg nyelvét, hiszen Kamala Harris megválasztott alelnök döntő szavazatával átfordulna a többség a demokraták javára, ezzel jelentősen megkönnyítve Joe Biden megválasztott elnök dolgát a kormányalakítás tekintetében, mivel az adminisztráció tagjainak kinevezése szenátusi jóváhagyást igényel, és a befolyásosnak számító bizottsági elnöki posztok demokraták közötti szétosztogatása is lényegesen könnyebben menne. Mindez azonban azon múlik, hogy David Perdue és Kelly Loeffler hivatalban lévő republikánus szenátoroknak vagy pedig demokrata kihívóiknak, Jon Ossoffnak és Raphael Warnocknak sikerül ma több szavazatot begyűjteniük a rendkívül szoros versenyben. Elég akár csak az egyik republikánusnak nyernie egy hajszállal, ez már elegendő ahhoz, hogy a konzervatívok megtarthassák többségüket, ezzel pedig lehetőségük lenne akadályozni, illetve felülírni Joe Biden rendelkezéseit a következő kétéves ciklusban.

Georgia állam egyébként a 80-as évek óta republikánus bástyának számít, és bár 1992-ben a demokrata Bill Clinton néhány százalékponttal nyerni tudott a republikánus George Bushsal szemben, az állam azóta megingathatatlanul republikánus volt – egészen tavaly novemberig, amikor Joe Bidennek a szavazatok szűk többségével sikerült felülkerekednie Donald Trumppal szemben.

A hivatalban lévő elnök azonban a georgiai eredményt – több másik csatatérállaméhoz hasonlóan – nem fogadta el, és a szavazatok újraszámlálását követelte. Ezt Georgiában egyedüliként kétszer is megtették, ez azonban a szavazatkülönbség szűkülése ellenére is csak megerősítette Biden győzelmét.

Donald Trump amerikai elnököt támogató emberek tüntetnek a Georgia állambeli Atlantában 2020. november 21-én
Fotó: MTI/AP/Ben Gray

Trump választási csalással kapcsolatos állításai ellenére mindenesetre tavaly decemberben az elektori kollégium formálisan is Joe Bident választotta meg elnökként, noha ezt holnap még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Ha egy állam szavazatai ellen egy szenátor és egy képviselő is kifogást emel, akkor a képviselőház és a szenátus külön-külön vitát folytat és szavaz arról, hogy helyt adjanak-e a kifogásnak. Több republikánus képviselő már a múlt héten jelezte, hogy kifogást fognak emelni, és hozzájuk csatlakozott szombaton tucatnyi, szintén republikánus szenátor is, köztük a befolyásos texasi politikus, Ted Cruz.