Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Úgy tűnik, szinte akadálymentes pályán kezdheti meg elnökségét január 20-án Joe Biden megválasztott elnök, a keddi szenátusi pótválasztáson ugyanis az eddigi eredmények tükrében mindkét függőben lévő szenátusi helyet a demokratáknak sikerült megszerezniük.
Raphael Warnock és Jon Ossoff demokrata párti jelöltek ugyanis egyaránt győztesnek hirdették magukat – noha Ossoffnak a voksok 98 százalékos feldolgozottságánál alig 0,4 százalékkal sikerült felülkerekednie riválisával szemben, és mivel a georgiai törvények lehetővé teszik a vesztesnek a voksok újraszámlálásának kezdeményezését, szinte borítékolható, hogy ismét elhúzódó jogi vitákra lehet számítani.
Ettől függetlenül komoly fordulat hiányában szinte biztosra vehető, hogy a republikánusok elvesztették többségüket a szenátusban: amennyiben Warnock és Ossoff győzelmét hivatalosan is megerősítik, akkor a Demokrata Pártnak és a Republikánus Pártnak egyaránt 50–50 helye lesz a százfős felsőházban, tehát amikor egyes kérdésekben szavazategyenlőség alakul ki, akkor a szenátus mindenkori alelnökének, a jelen esetben Kamala Harris megválasztott demokrata alelnöknek a szavazata lesz majd a döntő – magyarázta lapunk megkeresésére a John McCain-díjas Mártonffy Balázs. A Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője hozzáfűzte: ez azért is érhette fájdalmas veszteségként a republikánusokat, mert a délkeleti állam hosszú ideje fontos bástyájuknak számított, 2003 óta csak republikánus szenátorokat adott. A tavaly novemberi elnökválasztáson ugyanakkor – ha csak kevés szavazattal is – Biden kerekedett felül az elnökjelölti választásban, ellenben akkor még egy kiadó szenátori hely a republikánusok egyikének állt. Georgiai választási szabályok szerint viszont, mivel egyik jelölt sem érte el az 50%-os támogatottságot, második fordulóra került sor, ez zajlott január 5-én.
A prognosztizálható demokrata vezetés a szenátusban azt jelenti, hogy Bidennek valószínűleg könnyebb dolga lesz az adminisztrációja vezetését tekintve, hiszen az adminisztráció tagjainak kinevezése szenátusi jóváhagyást igényel, és a befolyásosnak számító bizottsági elnöki posztok demokraták közötti szétosztogatása is lényegesen könnyebb lesz.
A politológus szerint ez azt bizonyítja, hogy a Republikánus Pártra „visszaütött” Donald Trump legitimációs harca.
– Rendszerszintű választási csalásokra hivatkozva Trump több körben is megpróbálta felülbírálni az elnökválasztás eredményét és az elektori kollégium Biden számára kedvező döntését. Az elnökválasztás hitelességének megkérdőjelezésével ugyanakkor az elnök magát a Republikánus Pártot is megosztotta azzal, hogy még mindig nem ismerte el a vereségét, a konzervatívok így nem tudtak egységesen a georgiai kampányra koncentrálni, ráadásul a választási rendszerbe vetett hit megkérdőjelezésével Trump akár el is tántoríthatta a republikánus szavazókat a voksolástól
– magyarázta Mártonffy Balázs.
Mártonffy kitért arra is: ugyanez köszön vissza a kongresszus két házának a jelen sorok írásakor még tartó ülésén is, amely eddig szinte mindig pusztán egy ceremoniális eseménynek számított, most azonban politikai legitimációs játék bontakozott ki a két párt között. – A kongresszusi ülésen elnöklő Mike Pence alelnöknek általános vélekedés szerint és történelmi példákon alapulva csupán szertartásos szerepe van. Ő bontja ki ugyanis az államonként leadott, az elektori szavazatokat tartalmazó, lepecsételt borítékokat, és ő hirdeti ki az amerikai elnökválasztás győztesét – magyarázta a szakértő.
Ezúttal azonban Trump többet várt az egyik legfőbb bizalmasának számító alelnökétől, mégpedig azt, hogy próbálja meggátolni Joe Biden győzelmének hivatalos elismerését a Kongresszusban.
Ahogy arra a The New York Times emlékeztet, az Egyesült Államok választási törvényei szerint a mindenkori alelnöknek is hitelesítenie kell az elektori szavazatok eredményét, Trump pedig emiatt azt remélte, hogy Mike Pence majd visszadobja a voksokat a demokraták csalására hivatkozva. Mike Pence azonban a kongresszus előtt felszólalva – Trump nyomásgyakorlását visszautasítva – közölte:
nem áll hatalmában félredobni az elektori szavazatokat.
Ennek ellenére számos republikánus szenátor továbbra is kitart a hivatalban lévő elnök mellett: egy Ted Cruz texasi szenátor által vezetett csoport például megtagadta a csatatérállamnak számító Arizona elektori szavazatainak elfogadását. Pence ugyanakkor az óvások kongresszusi támogatása nélkül és a saját alkotmányértelmezési álláspontját követve aligha fog akadályt gördíteni Biden elnökségének jóváhagyása elé.
Trump ezzel kapcsolatban a Twitteren azt írta: Mike Pence-nek nem volt elég bátorsága megtenni azt, amit hazánk és alkotmányunk védelme érdekében meg kellett volna tennie.
A kongresszus rendkívüli ülésével egy időben Trump felhívására több ezer ember gyűlt össze Washingtonban, hogy az alsó- és a felsőház várható döntésével szembemenve kifejezzék támogatásukat Trump felé. A hivatalban lévő elnök a demonstráción felszólalva nyomatékosította: „Sosem fogjuk elismerni Joe Biden győzelmét.”
Közben le kellett zárni a washingtoni Capitoliumot, mert Trump-párti tüntetők ostromolták meg az amerikai törvényhozás épületét.
Az amerikai elnök feltételekhez kötötte a támadást.
Nem szükséges a hadiállapot kihirdetése.
Közösségi oldalán tett bejelentést az ukrán elnök.
Rettegés és káosz a levegőben.
Az amerikai elnök feltételekhez kötötte a támadást.
Nem szükséges a hadiállapot kihirdetése.
Közösségi oldalán tett bejelentést az ukrán elnök.
Rettegés és káosz a levegőben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az amerikai elnök feltételekhez kötötte a támadást.
Nem szükséges a hadiállapot kihirdetése.
Közösségi oldalán tett bejelentést az ukrán elnök.
Rettegés és káosz a levegőben.
Több közéleti szereplő élesen bírálta a tervet.
Hamarosan megszülethet az egyezség.
Az orosz külügyminiszter elmondta, hogy mi okozta az ukrajnai konfliktust.
Menczer Tamás szerint a Tisza Párt elnöke gondolkodás nélkül összevissza beszél, vagdalkozik.
Nem szükséges a hadiállapot kihirdetése.
Folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
