Úgy tűnik, szinte akadálymentes pályán kezdheti meg elnökségét január 20-án Joe Biden megválasztott elnök, a keddi szenátusi pótválasztáson ugyanis az eddigi eredmények tükrében mindkét függőben lévő szenátusi helyet a demokratáknak sikerült megszerezniük.
Raphael Warnock és Jon Ossoff demokrata párti jelöltek ugyanis egyaránt győztesnek hirdették magukat – noha Ossoffnak a voksok 98 százalékos feldolgozottságánál alig 0,4 százalékkal sikerült felülkerekednie riválisával szemben, és mivel a georgiai törvények lehetővé teszik a vesztesnek a voksok újraszámlálásának kezdeményezését, szinte borítékolható, hogy ismét elhúzódó jogi vitákra lehet számítani.
Republikánus veszteség
Ettől függetlenül komoly fordulat hiányában szinte biztosra vehető, hogy a republikánusok elvesztették többségüket a szenátusban: amennyiben Warnock és Ossoff győzelmét hivatalosan is megerősítik, akkor a Demokrata Pártnak és a Republikánus Pártnak egyaránt 50–50 helye lesz a százfős felsőházban, tehát amikor egyes kérdésekben szavazategyenlőség alakul ki, akkor a szenátus mindenkori alelnökének, a jelen esetben Kamala Harris megválasztott demokrata alelnöknek a szavazata lesz majd a döntő – magyarázta lapunk megkeresésére a John McCain-díjas Mártonffy Balázs. A Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője hozzáfűzte: ez azért is érhette fájdalmas veszteségként a republikánusokat, mert a délkeleti állam hosszú ideje fontos bástyájuknak számított, 2003 óta csak republikánus szenátorokat adott. A tavaly novemberi elnökválasztáson ugyanakkor – ha csak kevés szavazattal is – Biden kerekedett felül az elnökjelölti választásban, ellenben akkor még egy kiadó szenátori hely a republikánusok egyikének állt. Georgiai választási szabályok szerint viszont, mivel egyik jelölt sem érte el az 50%-os támogatottságot, második fordulóra került sor, ez zajlott január 5-én.
A prognosztizálható demokrata vezetés a szenátusban azt jelenti, hogy Bidennek valószínűleg könnyebb dolga lesz az adminisztrációja vezetését tekintve, hiszen az adminisztráció tagjainak kinevezése szenátusi jóváhagyást igényel, és a befolyásosnak számító bizottsági elnöki posztok demokraták közötti szétosztogatása is lényegesen könnyebb lesz.
Hitüket vesztett szavazók
A politológus szerint ez azt bizonyítja, hogy a Republikánus Pártra „visszaütött” Donald Trump legitimációs harca.
– Rendszerszintű választási csalásokra hivatkozva Trump több körben is megpróbálta felülbírálni az elnökválasztás eredményét és az elektori kollégium Biden számára kedvező döntését. Az elnökválasztás hitelességének megkérdőjelezésével ugyanakkor az elnök magát a Republikánus Pártot is megosztotta azzal, hogy még mindig nem ismerte el a vereségét, a konzervatívok így nem tudtak egységesen a georgiai kampányra koncentrálni, ráadásul a választási rendszerbe vetett hit megkérdőjelezésével Trump akár el is tántoríthatta a republikánus szavazókat a voksolástól
– magyarázta Mártonffy Balázs.
Mártonffy kitért arra is: ugyanez köszön vissza a kongresszus két házának a jelen sorok írásakor még tartó ülésén is, amely eddig szinte mindig pusztán egy ceremoniális eseménynek számított, most azonban politikai legitimációs játék bontakozott ki a két párt között. – A kongresszusi ülésen elnöklő Mike Pence alelnöknek általános vélekedés szerint és történelmi példákon alapulva csupán szertartásos szerepe van. Ő bontja ki ugyanis az államonként leadott, az elektori szavazatokat tartalmazó, lepecsételt borítékokat, és ő hirdeti ki az amerikai elnökválasztás győztesét – magyarázta a szakértő.
Ezúttal azonban Trump többet várt az egyik legfőbb bizalmasának számító alelnökétől, mégpedig azt, hogy próbálja meggátolni Joe Biden győzelmének hivatalos elismerését a Kongresszusban.
