Úgy tűnik, szinte akadálymentes pályán kezdheti meg elnökségét január 20-án Joe Biden megválasztott elnök, a keddi szenátusi pótválasztáson ugyanis az eddigi eredmények tükrében mindkét függőben lévő szenátusi helyet a demokratáknak sikerült megszerezniük.
Már saját alelnöke is szembeszállt Donald Trumppal
Mostanra majdnem biztosra vehető, hogy a georgiai szenátusi pótválasztáson mindkét szenátori széket a demokratáknak sikerült elhódítaniuk a republikánusoktól – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Raphael Warnock és Jon Ossoff demokrata párti jelöltek egyaránt győztesnek hirdették ki magukat a szavazatszámlálás fináléjában. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a Fehér Ház és a képviselőház után az amerikai felsőház is demokrata kézbe került, így Joe Biden gördülékeny kormányzásra számíthat. Ez azonban a nap végére szinte másodlagos problémájává vált a konzervatívoknak, tekintve hogy a Kongresszus előtt Mike Pence alelnök – Donald Trumppal ellenszegülve – kijelentette: nem áll hatalmában blokkolni Joe Biden elnöki kinevezését.
Raphael Warnock és Jon Ossoff demokrata párti jelöltek ugyanis egyaránt győztesnek hirdették magukat – noha Ossoffnak a voksok 98 százalékos feldolgozottságánál alig 0,4 százalékkal sikerült felülkerekednie riválisával szemben, és mivel a georgiai törvények lehetővé teszik a vesztesnek a voksok újraszámlálásának kezdeményezését, szinte borítékolható, hogy ismét elhúzódó jogi vitákra lehet számítani.
Republikánus veszteség
Ettől függetlenül komoly fordulat hiányában szinte biztosra vehető, hogy a republikánusok elvesztették többségüket a szenátusban: amennyiben Warnock és Ossoff győzelmét hivatalosan is megerősítik, akkor a Demokrata Pártnak és a Republikánus Pártnak egyaránt 50–50 helye lesz a százfős felsőházban, tehát amikor egyes kérdésekben szavazategyenlőség alakul ki, akkor a szenátus mindenkori alelnökének, a jelen esetben Kamala Harris megválasztott demokrata alelnöknek a szavazata lesz majd a döntő – magyarázta lapunk megkeresésére a John McCain-díjas Mártonffy Balázs. A Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője hozzáfűzte: ez azért is érhette fájdalmas veszteségként a republikánusokat, mert a délkeleti állam hosszú ideje fontos bástyájuknak számított, 2003 óta csak republikánus szenátorokat adott. A tavaly novemberi elnökválasztáson ugyanakkor – ha csak kevés szavazattal is – Biden kerekedett felül az elnökjelölti választásban, ellenben akkor még egy kiadó szenátori hely a republikánusok egyikének állt. Georgiai választási szabályok szerint viszont, mivel egyik jelölt sem érte el az 50%-os támogatottságot, második fordulóra került sor, ez zajlott január 5-én.
A prognosztizálható demokrata vezetés a szenátusban azt jelenti, hogy Bidennek valószínűleg könnyebb dolga lesz az adminisztrációja vezetését tekintve, hiszen az adminisztráció tagjainak kinevezése szenátusi jóváhagyást igényel, és a befolyásosnak számító bizottsági elnöki posztok demokraták közötti szétosztogatása is lényegesen könnyebb lesz.
Hitüket vesztett szavazók
A politológus szerint ez azt bizonyítja, hogy a Republikánus Pártra „visszaütött” Donald Trump legitimációs harca.
– Rendszerszintű választási csalásokra hivatkozva Trump több körben is megpróbálta felülbírálni az elnökválasztás eredményét és az elektori kollégium Biden számára kedvező döntését. Az elnökválasztás hitelességének megkérdőjelezésével ugyanakkor az elnök magát a Republikánus Pártot is megosztotta azzal, hogy még mindig nem ismerte el a vereségét, a konzervatívok így nem tudtak egységesen a georgiai kampányra koncentrálni, ráadásul a választási rendszerbe vetett hit megkérdőjelezésével Trump akár el is tántoríthatta a republikánus szavazókat a voksolástól
– magyarázta Mártonffy Balázs.
Mártonffy kitért arra is: ugyanez köszön vissza a kongresszus két házának a jelen sorok írásakor még tartó ülésén is, amely eddig szinte mindig pusztán egy ceremoniális eseménynek számított, most azonban politikai legitimációs játék bontakozott ki a két párt között. – A kongresszusi ülésen elnöklő Mike Pence alelnöknek általános vélekedés szerint és történelmi példákon alapulva csupán szertartásos szerepe van. Ő bontja ki ugyanis az államonként leadott, az elektori szavazatokat tartalmazó, lepecsételt borítékokat, és ő hirdeti ki az amerikai elnökválasztás győztesét – magyarázta a szakértő.
Ezúttal azonban Trump többet várt az egyik legfőbb bizalmasának számító alelnökétől, mégpedig azt, hogy próbálja meggátolni Joe Biden győzelmének hivatalos elismerését a Kongresszusban.
Mike Pence meghátrált
Ahogy arra a The New York Times emlékeztet, az Egyesült Államok választási törvényei szerint a mindenkori alelnöknek is hitelesítenie kell az elektori szavazatok eredményét, Trump pedig emiatt azt remélte, hogy Mike Pence majd visszadobja a voksokat a demokraták csalására hivatkozva. Mike Pence azonban a kongresszus előtt felszólalva – Trump nyomásgyakorlását visszautasítva – közölte:
nem áll hatalmában félredobni az elektori szavazatokat.
Ennek ellenére számos republikánus szenátor továbbra is kitart a hivatalban lévő elnök mellett: egy Ted Cruz texasi szenátor által vezetett csoport például megtagadta a csatatérállamnak számító Arizona elektori szavazatainak elfogadását. Pence ugyanakkor az óvások kongresszusi támogatása nélkül és a saját alkotmányértelmezési álláspontját követve aligha fog akadályt gördíteni Biden elnökségének jóváhagyása elé.
Trump ezzel kapcsolatban a Twitteren azt írta: Mike Pence-nek nem volt elég bátorsága megtenni azt, amit hazánk és alkotmányunk védelme érdekében meg kellett volna tennie.
A kongresszus rendkívüli ülésével egy időben Trump felhívására több ezer ember gyűlt össze Washingtonban, hogy az alsó- és a felsőház várható döntésével szembemenve kifejezzék támogatásukat Trump felé. A hivatalban lévő elnök a demonstráción felszólalva nyomatékosította: „Sosem fogjuk elismerni Joe Biden győzelmét.”
Közben le kellett zárni a washingtoni Capitoliumot, mert Trump-párti tüntetők ostromolták meg az amerikai törvényhozás épületét.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNem akármit találtak a világ legmélyebb öblében a kíváncsi kutatók
A Taam Ja' Kék Lyuk sokkal mélyebb, mint azt korábban gondolták.
Brüsszel elérte a kormányváltást, most Ursula von der Leyen lezárná a 7-es cikkely szerinti eljárást Lengyelországban
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott a bizottság elnöke.
Készülődés a csíksomlyói búcsúra: közölték a programot
Május 18-án, szombaton fél egykor celebrálják az ünnepi szentmisét a Hármashalom-oltárnál.
„A holokauszt soha többé nem ismétlődhet meg”
– A holokauszt az egész magyar társadalom, az egész világ legnagyobb tragédiája volt, soha többé nem engedhetjük meg, hogy az akkor történtek valaha is megismétlődjenek – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az auschwitzi egykori náci német haláltáborban.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Poloska Péter kalandjai - itt vannak a legjobb mémek Magyar Péterről!
Ezek voltak a magyarérettségi feladatai
Tóth Gabinak kellett segítenie, rettenetes dolog történt Tóth Verával
Hszi Csin-ping látogatása a következő 100 évre meghatározhatja Magyarország fejlődésének irányát
Újabb árváltozás a benzinkutaknál: ez minden autóst érint
Paláver: Nadrágszíjas plakátokkal fogadták Debrecenben Magyar Pétert + videó
Megszólalt Kecskés Enikő a T. Dannyvel való kapcsolatáról
Megváltoztatták az F1-es Miami Nagydíj végeredményét
A pesti éjszakából ismert biztonságiakkal védi magát Magyar Péter
Gyurcsányék kezén a Városháza: Nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány is kötődik Bodnár Zoltán nevéhez
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
Juszt hatalmas öngólt lőtt Magyar Péter baloldali tüntetése kapcsán
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezNem akármit találtak a világ legmélyebb öblében a kíváncsi kutatók
A Taam Ja' Kék Lyuk sokkal mélyebb, mint azt korábban gondolták.
Brüsszel elérte a kormányváltást, most Ursula von der Leyen lezárná a 7-es cikkely szerinti eljárást Lengyelországban
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott a bizottság elnöke.
Készülődés a csíksomlyói búcsúra: közölték a programot
Május 18-án, szombaton fél egykor celebrálják az ünnepi szentmisét a Hármashalom-oltárnál.
„A holokauszt soha többé nem ismétlődhet meg”
– A holokauszt az egész magyar társadalom, az egész világ legnagyobb tragédiája volt, soha többé nem engedhetjük meg, hogy az akkor történtek valaha is megismétlődjenek – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az auschwitzi egykori náci német haláltáborban.