Máris a szenátus előtt vizsgáznak Joe Biden jelöltjei

A külügyi tárca várományosa, Antony Blinken azt ígérte: kijavítja azokat a károkat, amelyeket az Egyesült Államok imázsa az elmúlt négy évben elszenvedett.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 01. 20. 9:31
National Committee On American Foreign Policy 2017 Gala Awards Dinner
Antony Blinken oldalán mostohaanyjával, Vera Blinkennel, Joe Biden megválasztott amerikai elnökkel és édesapjával, Donald Blinkennel egy 2017-es gálavacsorán New Yorkban Fotó: Mike Coppola Forrás: Mike Coppola/Getty Images for National Committee on American Foreign Policy /AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkezdődött a Joe Biden megválasztott amerikai elnök által egyes kulcsfontosságú kormányzati tisztségekre jelölt személyek meghallgatása kedden a szenátus illetékes bizottságaiban. A washingtoni törvényhozás felsőházában meghallgatták a pénzügyminiszteri posztra jelölt Janet Yellent, a külügyi, a védelmi és a belbiztonsági tárca vezetését várhatóan átvevő Antony Blinkent, Lloyd Austint és Alejandro Mayorkast, valamint a nemzeti hírszerzési igazgatói tisztségre esélyes Avril Hainest. A külügyi tárca várományosa, Antony Blinken azt ígérte:

kijavítja azokat a károkat, amelyeket a külügyminisztérium és az Egyesült Államok imázsa elszenvedett az elmúlt négy évben külföldön.

Mint mondta, hivatásos diplomatákat tervez kinevezni a kiemelkedő posztokra. – Amerika vezető szerepe számít – hangsúlyozta. Kijelentette, hogy „a valóságban a világ nem szervezi meg önmagát”.

– Ha mi nem kötelezzük el magunkat, amikor nem vezetünk, az egyik dolog, ami bekövetkezik, az, hogy valamelyik más ország próbálja meg elfoglalni a helyünket, de nem olyan módon, amely előmozdítja az érdekeinket és értékeinket. A másik lehetőség a káosz. Egyik sem szolgálja az amerikai népet

– mondta. Blinken Iránnal és Kínával kapcsolatban kemény hozzáállást helyezett kilátásba, és azt mondta, hogy ez a két ország lesz minisztériuma tevékenységének fókuszában. Az Iránnal kötött, de Washingtonban felmondott atomalkut szerinte újjá kell éleszteni azzal a szándékkal, hogy egy „hosszabb távú és erősebb megállapodás” legyen. – Ehhez hosszú utat kell megtenni – vélekedett.

Kína esetében a Trump-kormányzat keményebb fellépése szerinte helyes volt, de rosszul látott hozzá, és elidegenítette az Egyesült Államok szövetségeseit.

– Ahogy Kínát látjuk, nincs kétség, hogy a legnagyobb veszélyt jelenti az Egyesült Államokra

– mondta. Az izraeli–palesztin konfliktust illetően kiállt a kétállami megoldás mellett, de elismerte, hogy ez rövid távon nem reális.

A szenátus hírszerzési bizottságában Avril Haines közölte, hogy elsődleges fontosságúnak tartja a védekezést a kínai és más külföldi titkosszolgálati és befolyásolási műveletek ellen. Leszögezte, az amerikai hírszerzési szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetőjeként a bizalom helyreállításán dolgozna, és mindig beszámolna az igazságról a döntéshozóknak, akkor is, ha az esetleg kényelmetlen.

Haines „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte a kongresszus épületének január 6-i ostromát, és hozzátette, noha a fenyegetést jelentő hazai csoportokkal a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a belbiztonsági minisztérium foglalkozik elsősorban, a DNI támogató szerepet játszana a veszély pontos felmérésében.

A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatóhelyettese kiemelte továbbá, hogy szerinte a hírszerzési munkában nincsen semmi helye a politikának. Alejandro Mayorkas a belbiztonsági bizottság ülésén „borzasztónak” nevezte a Capitolium ostromát, és rámutatott, hogy a hatóságoknak van mit tanulniuk a történtekből. Ígéretet tett arra, hogy amennyiben jóváhagyják kinevezését, mindent el fog követni annak érdekében, hogy ilyen események ne történhessenek meg még egyszer.

Az egykori szövetségi ügyész lenne az első latino származású és egyben az első bevándorló a belügyi tárca élén.

A védelmi tárca élére jelölt Lloyd Austin nyugállományú hadseregtábornok a fegyveres erők bizottságának ülésén azt mondta, kinevezése esetén azon fog dolgozni, hogy a hadsereg sorait megtisztítsák „a rasszistáktól és szélsőségesektől”, hogy helyreállítsák a szövetségesekhez fűződő viszonyt és stratégiailag Kínára összpontosítsanak. Austin, aki az Egyesült Államok első fekete védelmi minisztere lehet, bejelentette azt a szándékát is, hogy erősítsék a hadseregben a sokszínűséget, amely az alacsonyabb szinteken már megvan, de a parancsnoki posztokon még mindig főleg fehér férfiak vannak.

– Ha megerősítenek, keményen küzdeni fogok a szexuális támadások felszámolásáért, sorainknak a rasszistáktól és szélsőségesektől való megtisztításáért, s egy olyan légkör megteremtéséért, amelyben mindenkinek, aki alkalmas és szolgálatra kész, lehetőséget kap az ország méltósággal való szolgálatára

– mondta miniszterjelölti meghallgatásán Austin. – A védelmi minisztérium feladata az, hogy Amerikát biztonságban tartsa az ellenségeivel szemben. Ezt azonban nem tudjuk biztosítani, ha ezen ellenségek közül néhányan a saját sorainkban vannak – tette hozzá.

Szavai néhány perccel azután hangzottak el, hogy a Pentagon megerősítette, eltávolították a szolgálatból a Nemzeti Gárda 12 tagját egy nappal Biden elnöki beiktatása előtt, miután átvilágításuk során szélsőségesekkel való kapcsolatot tártak fel náluk.

Janet Yellen a pénzügyi bizottság előtti felszólalásában arról számolt be, hogy mihamarabb segítséget kívánnak nyújtani a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai által érintetteknek, nem várhatóak a közeljövőben adóemelések. Emellett elmondta, hogy az amerikai szankciós politika felülvizsgálatát tervezi, ugyanis biztosra szeretne menni, hogy a korlátozásokat egy stratégia mentén, megfelelő módon alkalmazzák. Aláhúzta: véleménye szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés leghatékonyabb módja az együttműködés a szövetségesekkel.

Kitért arra is, hogy a klímaváltozás „egzisztenciális fenyegetés” az amerikai gazdaságra nézve, ezért ki fog nevezni valakit a minisztériumon belül a cselekvés összehangolására. Az alkotmányos előírások értelmében a kinevezéseket a szenátus plenáris ülése szavazza meg a szakbizottsági jóváhagyást követően. Elemzők szerint nem valószínű, hogy a mostani jelöltek kinevezése még Biden szerdai beiktatásáig megtörténik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.