Nem hagyják annyiban a Minority SafePack félresöprését

Több európai régió és nemzeti kisebbség céljául tűzte ki, hogy nem hagyja annyiban az Európai Bizottság elutasító döntését a Minority SafePackről. Számukra a mindössze 650 ezres lakosságú Frízföld mutatja a példát.

Fotó: Gudrun Gisladottir Forrás: npdl.eu

Lapunk is cikkezett róla korábban, hogy a Minority SafePack Európai Bizottság általi elgáncsolása Európa-szerte nagy indulatokat váltott ki. Az Európai Parlamentben összesen hatvannégy, a politikai spektrum más-más oldaláról érkező képviselő írt alá egy nyílt levelet, amelyben csalódottságukat fejezték ki, amiért az EB nem kezdeményezett jogalkotást az uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozást sürgető európai polgári kezdeményezés alapján.

Most pedig a megoldatlan helyzet tényleges elszenvedői, őshonos kisebbségek mentek neki az uniós bizottságnak. Frízföld Tartományi Államgyűlése egyoldalú határozatban ítélte el Brüsszelt, és egyúttal arra kérte az uniós államokat és régiókat, hogy ők is emeljék fel a hangjukat az EB döntésével szemben.

– Az Európai Bizottság válasza arrogáns és árt az EU legitimitásának. Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül

– írta közleményében a Fríz Nemzeti Párt politikusa, Sijbe Knol, azt hangoztatva: csak Frízföldön 650 ezer embert érintene pozitívan a Minority SafePack javaslatainak megvalósulása. A kisebbségi politikus arra is ígéretet tett, hogy az elutasító határozatot példaként fogják terjeszteni Európában.

Németországból, Dániából is jött kritika

– Kínosnak tartom, hogy félresöpörték egymillió uniós állampolgár és az Európai Parlament véleményét – ezt mondta a minap az Euractiv brüsszeli hírportálnak Rasmus Andresen zöldpárti EP-képviselő, aki a Németországban élő dán kisebbség tagja, és aláírta a fent említett bíráló levelet. Mint mondta, a Minority SafePack alapján az Európai Bizottság legalább nyelvi központok létrehozására kísérletet tehetett volna, ez ugyanis nem túl nehéz feladat. Az Euractiv németországi honlapja egyébként arról ír: a helyi kisebbségvédelmi szervezetek is háborognak a Minority SafePack félresöprése miatt.

A Minority SafePack aláírását koordináló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) egykori elnöke, Hans Heinrich Hansen szintén elégedetlenségének adott hangot a portálnak nyilatkozva. Hansen, a Dániában élő német kisebbség tagja a napokban kisebbségi csoportokkal is találkozott. – Úgy érzik, hogy az identitásuk nem ér sokat az unió szemében – fogalmazott a véleményüket tolmácsolva. Hansen szerint a szóban forgó érdekvédelmi szervezetek készek a dán kormányhoz fordulni, így akarnak nyomást gyakorolni Brüsszelre. – Ezt nem hagyjuk annyiban! – ígérte.

Frízföld Hollandia északi tartománya, amely saját hivatalos nyelvvel bír. A 13. században vesztette el részlegesen az önállóságát, teljesen a 16. században lett a Németalföldi Köztársaság (a mai Hollandia államelődje) része. Noha a tartomány általános iskoláiban ma kötelező a fríz nyelv oktatása, már egyre kevesebben beszélik az egykor domináns nyelvet. A Fríz Nemzeti Párt nacionalista politikát folytat, több autonómiát szeretne a tartománynak, azonban országos szinten lényegében teljes egészében hiányzik a frízek képviselete. A holland felsőházba jelenleg egyetlen képviselőt delegálnak. A fríz mozgalom a megszokott értelemben nem politikai jellegű – sokkal inkább a fríz nyelv és kultúra túlélésére fektetnek hangsúlyt. Jelenleg a frízek többsége a hollandiai Frízföld tartományban lakik, de Németországban, Nordfriesland területén is megtalálhatók.