Nemzetközi össztűz alatt az uniós vakcinabeszerzés

A számok nem hazdunak: összevetve Izraellel, néhány Öböl-menti monarchiával, az Egyesült Államokkal vagy éppen az Egyesült Királysággal az Európai Unió koronavírus elleni oltottsága messze el van maradva. Habár az Európai Bizottság bizakodó, és azt reméli, nyárra a felnőtt lakosság hetven százaléka megkaphatja a vakcinát, egyelőre mindenki súlyos hiánnyal küzd. Ki a felelős az elmaradásért, amelynek árát életekben mérik? Egyre több tagállam bírálja az unió közös beszerzésének kudarcát, miközben új, alternatív források után kutat.

A páciensek segítõje az új koronavírus elleni vakcinák beadására a német fõvárosban másodikként kialakított oltóközpontban, a berlini Erika Hess jégcsarnokban. Fotó: Kay Nietfeld Forrás: MTI/EPA/DPA pool/

Idős emberek sorban állnak, hogy a koronavírus elleni oltásra regisztráltassák magukat egy varsói rendelő előtt 2021. január 15-én. Ettől a naptól jelentkezhetnek oltásra a nyolcvan év feletti korú lengyelek, a vakcina beadása pedig január 25-én kezdődik
Fotó: MTI/PAP/ Leszek Szymanski

Nem rejtette véka alá a negatív véleményét Sebastian Kurz sem. Az osztrák kancellár a PULS 24-nek adott interjúban kritizálta az uniós közös vakcinabeszerzését. Sürgette az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy minél előbb engedélyezze – a Nagy-Britanniában például már zöld jelzést kapott – az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagát. Figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül a tervezettnél gyorsabban elfogadni az oltóanyagot, akkor valamikor el fogja veszíteni ezzel kapcsolatban a türelmét.

Sebastian Kurz azt is kilátásba helyezte, hogy a világjárvány után kérdőre vonná az uniós döntéshozókat, hiszen az utazási előírásokat és a vakcinabeszerzést illető határozatok sokkal gyorsabbak is lehettek volna.

Sebastian Kurz osztrák kancellár maszkban
Fotó: MTI/AP/Ronald Zak

Az Európai Bizottságra mutogat Andrej Babiš is. A cseh miniszterelnök a Právo napilapnak adott interjúban az uniós intézmények lassú engedélyeztetési eljárását okolta azért, hogy Csehországban lassabban halad az oltási program az Egyesült Királysághoz vagy Izraelhez képest.

A kormányfő egyenesen úgy fogalmazott: az uniós közös beszerzés csak hátrány a számukra.

Akárcsak osztrák kollégája, ő is sürgette az Európai Uniót például az új oltóanyagok elfogadásával kapcsolatban. A televízióban Janez Janša szlovén miniszterelnök Szlovéniát ugyancsak azok közé az országok közé sorolta, akik nincsenek megelégedve az Európai Bizottság munkájával. Világossá tette, hogy teljesen normálisnak tartja, ha bizonyos országok közvetlen kapcsolatot kívánnak felvenni az oltóanyagok gyártóival.

Ciprus pedig, kerülőúton ugyan, már konkrét lépéseket is tett: Níkosz Anasztasziádisz elnök a Politisnak adott interjúban arról tájékoztatott, hogy felvették a kapcsolatot a lakosságarányosan legjobban oltott Izraellel, hogy vakcinát szerezzenek be tőlük.

Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök már az ismétlő oltást kapta meg januárban
Fotó: MTI/EPA/Katia Hrisztodulu

A szigetország ezzel egy kiskaput használna ki, a politikus szerint ez nem ütközik az uniós szabályokkal, hiszen csak olyan vakcinák beszerzéséről lenne szó, amelyeket az unió már elfogadott. A politikus a döntést azzal magyarázta, hogy lassú a vakcinák gyártása, az Európai Unió pedig túl lassan engedélyezteti az oltóanyagokat, ráadásul az elején túl nagy hangsúlyt fektetett a nem sikeres oltóanyagokra. Rámutatott, a beszerzett dózisok száma egyszerűen nem elég ahhoz, hogy megfelelő gyorsasággal haladjon az oltási program.