Példátlan fellépés az AfD ellen

A Németország történetében eddig példátlan döntésre szánhatja el magát az alkotmányvédelmi hivatal (BfV). A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat a napokban jelentheti be, hogy titkosszolgálati megfigyelés alá helyezi a legerősebb ellenzéki pártot, a bevándorlásellenes AfD-t. Parlamenti képviselettel rendelkező párt korábban nem került ilyen szinten az alkotmányvédelem látókörébe.

2021. 01. 26. 5:55
13 százaléka is lehet aúj pártként debütáló AfD-nek Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az AfD-t két évvel ezelőtt vette vizsgálat alá a BfV, ez a nyomozás most januárban zárult le. Miután a párt ifjúsági tagozatát és a Der Flügel nevű radikális szárnyát már 2019-ben titkosszolgálati ellenőrzés alá vonták, médiaértesülések szerint ez vár most a párt teljes egészére is. A német alkotmányvédelmi hivatal megítélése szerint ugyanis az AfD-ben egyre nagyobb teret kapnak a radikális elemek,

a párt veszélyt jelent Németország alkotmányos berendezkedésére.

Amennyiben beváltja ígéretét, a BfV megfigyelés alatt tarthatja az alakulat politikusait, beépített emberek révén lehallgathatja beszélgetéseiket.

Mindehhez a parlament jóváhagyására is szükség lesz, ami a többi párt eddigi megnyilvánulásai alapján nem kétséges. Az AfD-t ugyanis azzal vádolják, hogy túlságosan szoros kapcsolatot ápol szélsőjobboldali körökkel. A tavalyi, rasszista indítékból elkövetett, kilenc migránshátterű ember életét követelő hanaui támadássorozat után például azonnal az AfD retorikáját hozták összefüggésbe a szélsőjobboldali erőszakcselekmények növekedésével. – Egy ember hajtotta végre a lövöldözést Hanauban, de sokan voltak olyanok, akik muníciót szolgáltattak, az AfD pedig biztosan közöttük van – nyilatkozta akkor Lars Klingbeil, a szociáldemokraták főtitkára. A Zöldek a párt elszigetelését sürgették.

A most meglebegtetett BfV-lépést állítólag Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter is támogatja.

A 2013-ban alapított AfD a 2015-ben kezdődött európai migrációs válság következtében erősödött meg, a négy évvel ezelőtti szövetségi parlamenti választásokon 12,6 százalékos eredményt ért el, s az elmúlt években mind a tizenhat német tartomány törvényhozásába bekerült. Különösen a keleti tartományokban népszerű. Országos támogatottsága azonban sosem haladta meg a 15-16 százalékot, a kormánypártok sikeresnek vélt koronavírus-járványkezelése miatt pedig a többi ellenzéki párthoz hasonlóan csökkent is valamelyest ez a népszerűség.

Az AfD szerint az ellenük zajló lépések sorozata politikailag motivált, s amennyiben az alkotmányvédelmi hivatal beváltja ígéretét, azzal

sérül a pártnak az alkotmányban rögzített joga, hogy egyenlő esélyekkel induljon a választásokon.

Németországban idén választási „szuperév” lesz: az őszi szövetségi megméretés mellett hat tartományban rendeznek voksolást. Az AfD megbélyegzése „tisztességtelen módszer a párt választási eredményeinek csökkentésére” – nyilatkozta Jens Maier, a párt Bundestag-képviselője. Párttársai közül sokan attól félnek: titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyeltetésük veszélybe sodorhatja polgári állásukat, ha kiderül róluk, hogy az AfD tagjai. Az AfD arra is hivatkozik, hogy a BfV-t a vezető német kormánypárt, a CDU emberei irányítják, akik meg akarnak szabadulni politikai ellenfeleiktől.

– Ezért bélyegeznek meg bennünket és azonosítanak minket a nácikkal

– panaszkodott Georg Pazderski, a párt egyik vezető tisztségviselője. Az AfD két keresetet nyújtott be a múlt héten, hogy megakadályozza a BfV fellépését.

Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy mindeközben az ellenzéki alakulat imázsváltásra törekszik. Jörg Meuthen társelnök a párt novemberi kongresszusán kiemelte: meggyőződése szerint

nem az eddigi „goromba, agresszív és fékevesztett” fellépés erősítése hozza meg az újabb választási sikereket.

Tavaly a pártvezetőség elrendelte a párt türingiai vezetőjéhez, a korábban holokausztrelativizáló kijelentést is tett Björn Höckéhez köthető Der Flügel feloszlatását, megfosztották párttagságától Andreas Kalbitzot, az AfD Brandenburg tartományi szervezetének szélsőjobboldali beállítottságúként jellemzett volt vezetőjét, egy nemrég publikált pártdokumentumban pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az AfD származástól függetlenül minden német pártja kíván lenni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.