Az AfD-t két évvel ezelőtt vette vizsgálat alá a BfV, ez a nyomozás most januárban zárult le. Miután a párt ifjúsági tagozatát és a Der Flügel nevű radikális szárnyát már 2019-ben titkosszolgálati ellenőrzés alá vonták, médiaértesülések szerint ez vár most a párt teljes egészére is. A német alkotmányvédelmi hivatal megítélése szerint ugyanis az AfD-ben egyre nagyobb teret kapnak a radikális elemek,
a párt veszélyt jelent Németország alkotmányos berendezkedésére.
Amennyiben beváltja ígéretét, a BfV megfigyelés alatt tarthatja az alakulat politikusait, beépített emberek révén lehallgathatja beszélgetéseiket.
Mindehhez a parlament jóváhagyására is szükség lesz, ami a többi párt eddigi megnyilvánulásai alapján nem kétséges. Az AfD-t ugyanis azzal vádolják, hogy túlságosan szoros kapcsolatot ápol szélsőjobboldali körökkel. A tavalyi, rasszista indítékból elkövetett, kilenc migránshátterű ember életét követelő hanaui támadássorozat után például azonnal az AfD retorikáját hozták összefüggésbe a szélsőjobboldali erőszakcselekmények növekedésével. – Egy ember hajtotta végre a lövöldözést Hanauban, de sokan voltak olyanok, akik muníciót szolgáltattak, az AfD pedig biztosan közöttük van – nyilatkozta akkor Lars Klingbeil, a szociáldemokraták főtitkára. A Zöldek a párt elszigetelését sürgették.
A most meglebegtetett BfV-lépést állítólag Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter is támogatja.
A 2013-ban alapított AfD a 2015-ben kezdődött európai migrációs válság következtében erősödött meg, a négy évvel ezelőtti szövetségi parlamenti választásokon 12,6 százalékos eredményt ért el, s az elmúlt években mind a tizenhat német tartomány törvényhozásába bekerült. Különösen a keleti tartományokban népszerű. Országos támogatottsága azonban sosem haladta meg a 15-16 százalékot, a kormánypártok sikeresnek vélt koronavírus-járványkezelése miatt pedig a többi ellenzéki párthoz hasonlóan csökkent is valamelyest ez a népszerűség.
Az AfD szerint az ellenük zajló lépések sorozata politikailag motivált, s amennyiben az alkotmányvédelmi hivatal beváltja ígéretét, azzal
sérül a pártnak az alkotmányban rögzített joga, hogy egyenlő esélyekkel induljon a választásokon.
Németországban idén választási „szuperév” lesz: az őszi szövetségi megméretés mellett hat tartományban rendeznek voksolást. Az AfD megbélyegzése „tisztességtelen módszer a párt választási eredményeinek csökkentésére” – nyilatkozta Jens Maier, a párt Bundestag-képviselője. Párttársai közül sokan attól félnek: titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyeltetésük veszélybe sodorhatja polgári állásukat, ha kiderül róluk, hogy az AfD tagjai. Az AfD arra is hivatkozik, hogy a BfV-t a vezető német kormánypárt, a CDU emberei irányítják, akik meg akarnak szabadulni politikai ellenfeleiktől.
– Ezért bélyegeznek meg bennünket és azonosítanak minket a nácikkal
