Soros civiljeit súlyos pénzekkel támogathatták Obama idejében

A korábbi, demokrata párti amerikai elnök, Barack Obama informálisan is testet öltő (gazdasági és jogi értelemben vett) befolyása még a világjárvány okozta válság esztendejében sem veszített erősödésének lendületéből – írja legfrissebb cikkében a Tűzfalcsoport Blogstar oldal.

Hiába köszönt le Obama 2017-ben, befolyása a jelek szerint továbbra is igen jelentős Fotó: ERIK S. LESSER Forrás: MTI/EPA

A Tűzfalcsoport cikke szerint az Agency for Int'l Development v. Alliance for Open Society International per eredménye is Barack Obama befolyásának erősödéséhez járulhat hozzá.

Az eset az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága előtti olyan ügy volt, amelyben a bíróság 2020-as döntése úgy ítélte meg, hogy az amerikai nem kormányzati szervezetek (NGO-k) külföldi nem kormányzati leányvállalatainak finanszírozásánál a támogatás egyik feltételeként előírt speciális beszédmód (angolul compelled speech) nem sérti az első alkotmánymódosításban foglalt jogokat, így a szólásszabadságot. Vagyis ezen szervezetek apparátusai immár a megfelelő jogi alappal is arra kényszeríthetik a tagszervezeteiket, illetve a szervezeteket támogatókat, hogy a nyelvhasználatot a szervezeten belül elvárt policy szóhasználatnak megfelelően idomítsák.

Az Egyesült Államok vezető szerepe a HIV/AIDS-szel, a tuberkulózissal és a maláriával szemben című, 2003. évi szövetségi törvénybe írták bele eredetileg mint eszközt a nem kormányzati magánszervezetek (NGO) finanszírozásánál az AIDS és más betegségek elleni küzdelem érdekében a külföldi országokban.

Elemzők szerint az Obama adminisztráció idejére eső szabályozás kiemelkedően jelentős pénzeket juttatott Soros közeli NGO-knak.

A prostitúció elleni harcot is érintően ezt a finanszírozási feltételt később egy NGO vitatni kezdte, és bírósági ügy lett a nézeteltérésből. A hosszú jogi küzdelem lezárásaként a szövetségi legfelsőbb bíróság 2020. június 29-én mondta ki verdiktjét egy 5:3-as arányú döntésében. Brett Kavanaugh írta a fő véleményt, amelyhez John Roberts főbíró, valamint Clarence Thomas, Samuel Alito és Neil Gorsuch is csatlakoztak.

Kavanaugh azt írta, hogy a döntésnél alapvető befolyásoló tényezőnek kell tekinteni azt, hogy az érintett külföldi leányvállalatok jogilag elkülönülnek az amerikai nem kormányzati szervezetektől, illetve azt is, hogy a külföldön működő külföldi szervezetek nem rendelkeznek alkotmányos jogokkal, így ezek a külföldi szervezetek nem rendelkeznek az első alkotmánymódosításban foglalt érintett jogokkal sem arra az esetre, ha netán figyelmen kívül hagynák a szervezetek szabályzataiban foglalt policy követelményeket.

Ez azt jelenti, hogy ezek a szervezetek és hálózataik – így az ügyben érintett Soros-féle Open Society International is – lényegében akár George Orwell 1984-éhez hasonló (az „újbeszél” és a „gondolatbűnök” világát megidéző) nyelvi valóságot is teremthetnek a globális szervezeti hálón belül előírt beszédmód kötelezőségével.

Így a nyelv maga is az eszköz lehet, ahogyan más is.

Soros György például már korábban kezdeményezte részvényei tőzsdei kereskedésének megkezdését a kínai Wuhan városában székhellyel rendelkező WuXi Pharmatech egészségügyi szolgáltatóval való együttműködés keretében. A vásárlási árai 19,11 és 30,7 amerikai dollár között voltak, a becsült átlagár 26,6 dollár volt; ennek a vásárlásnak a hatása a portfóliójára 0,08% volt.

Ez is azt mutatja, hogy egy időközben előidézett világkrízisen, egészségügyi rendkívüli helyzeten akár jól is lehet keresni, ha valaki valóban hosszú távon gondolkodik. Soros a wuhani gyógyszeriparral már jó ideje szoros kapcsolatokat tart fenn az úgynevezett nyilvános tőzsdei kibocsátásban, amely részvénykibocsátás 2018 májusában 2,3 milliárd dollárt ért el. Ekkor utalt arra az egyik ismert amerikai komikus és politikai kommentátor, Bill Maher, hogy ha minden így megy tovább, akkor összeomlik majd a gazdaság, és ez megbuktathatja Donald Trumpot, az Egyesült Államok elnökét.

A Trump elnök szoros szövetségesének számító és a koronavírus-világjárvány hatásaival szemben az egyik leggyorsabban védekező Izraelnek ugyanakkor továbbra is számolnia kell az ellene irányuló – Soros-pénzelt – globális lejárató kampánnyal. A Boycott, Divestments, Sanctions (BDS – bojkottálás, befektetések felfüggesztése, szankciók alkalmazása) nevű mozgalom 2005-ben azért indult útjára, hogy magát egy sajátos narratívában, időközben külföldi kormányzatok részéről is legitimált politikai elbeszélésmódban „emberi jogi” szervezetként láttassa.

Hiába köszönt le Obama 2017-ben, befolyása a jelek szerint továbbra is igen jelentős
Fotó: MTI/EPA

Pedig a BDS valójában az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos különböző ügyeket igyekszik folyamatosan, akár „jogiasító” eszközök segítségével is, egy rendszerszintű negatív politikai kampány hasznára fordítani, és az Izrael elleni szankciók követelésével világszerte gazdaságilag is térdre kényszeríteni a zsidó államot.

Megjegyzendő, hogy Barack Obama 2016. január 28-án aláírt egy törvényjavaslatot, amely bünteti az Izrael elleni nemzetközi bojkottkampányt, viszont a zsidó államban sokan csalódtak benne, mivel a Ciszjordániában található új telepesek ügyében változatlanul negatív hozzáállást tanúsított.

A Tűzfalcsoport Blogstar oldal cikkének eredeti változata IDE kattintva érhető el.