Szerbiában is bizonyított a kínai Sinopharm vakcina

Pásztor István, a VMSZ elnöke is a távol-keleti oltóanyagot választotta, nem tapasztalt mellékhatást.

Szerb egészségügyi dolgozók védőruhában. Több mint egy éve a frontvonalban. Fotó: Oliver Bunic Forrás: Bloomberg

Miközben a hazai balliberális ellenzék egymással versengve uszít a keleti fejlesztésű oltóanyagok ellen, a külhoni magyarok egy része már tömegesen igényli ezeket a vakcinákat – legalábbis ez derült ki Menczer Tamásnak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével tegnap folytatott beszélgetéséből, amely során Pásztor István elmondta: a vajdasági magyarok tömegesen igénylik a kínai vakcinát. A politikus örömmel erősítette meg a külügyi tárca államtitkárának, hogy már megkapta a vakcinát, és jól érzi magát, mellékhatásokat nem tapasztalt. Pásztor István elárulta azt is:

ő személyesen a kínai oltóanyagot választotta, mert bízik a döntéshozók körültekintésében, akik a vakcina engedélyezéséről döntöttek.

A hétmilliós nyugat-balkáni országban egyébként már több mint 375 ezer embert oltottak be, az ország jelenlegi átoltottsága így öt százalék, miközben az uniós tagállamok közül a legjobban álló Olaszországban a lakosok csupán 2,5 százaléka jutott hozzá valamelyik vakcinához. Nem meglepő tehát, hogy gyakorlatilag már minden tagállamból záporoznak a kritikák Brüsszelre, hiszen az oltási központok az egész kontinensen startra készen állnak, csakhogy egyelőre nincs mivel oltani, minden ország hiánnyal küzd.

https://www.facebook.com/pasztorvmsz/photos/pcb.245050480419564/245050417086237/

Pásztor István mindenesetre mindenkit megnyugtatott: még egyetlen komoly negatív tapasztalatról sem hallott.

– Jobb kedvű vagyok, mint azelőtt voltam, és semmi rosszat nem tapasztalok. Sőt azt gondolom, hogy jó hatással van rám

– mesélt nevetve saját példájáról. Mint ahogy arról lapunk korábban beszámolt, az oltási kampányt a szerbek is az amerikai–német Pfizer–BioNTech vakcinájával kezdték: ebből tavaly decemberben 4784, januárban pedig 19 500 ampulla érkezett az országba. Az orosz Szputnyik V-ből Belgrád kétmillió adagot rendelt, ennek első szállítmánya már tavaly december 30-án meg is érkezett, az ígéret szerint pedig januárban az orosz fél a megrendelés többi részét is teljesíti.

A kínai Sinopharm szérumából több mint egymillió adag szintén már január közepe óta elérhető.

A 2012 óta uniós tagjelölt státusban lévő Szerbia az oltási programja összeállításánál még azzal is számolt, hogy az Európai Uniótól is kap vakcinát, ebből azonban – mostanáig – semmi nem valósult meg. Eredetileg ugyanis a legnagyobbrészt uniós tagállamok pénzügyi támogatásából létrejövő, a kis és alacsony jövedelmű országok védőoltással való ellátására létrehozott COVAX nevű – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a genfi GAVI Oltóanyag-szövetség által közösen vezetett – nemzetközi vakcinaelosztótól is számított volna Belgrád segítségre.

– A COVAX-tól még nem kaptunk egyetlen vakcinát sem. Amit eddig szereztünk, azt kétoldalú tárgyalások révén kaptuk

– idézte az Euronews páneurópai hírportál Alekszandar Vucsics szerb elnököt. Az államfő nemrég arra is emlékeztetett: Belgrád kétmillió eurót adományozott is az uniós vakcinafejlesztésre. Szerbia egyébként éppen a globális vakcinaverseny miatt döntött úgy, hogy a Nyugaton és a Keleten gyártott oltóanyagokból is rendel. Egyelőre ugyan az országban csak a Pfizer–BioNTech, a Szputnyik V és a Sinopharm oltóanyaga érhető el, a szerb kormány által erre a célra létrehozott honlapon az érdeklődők már az amerikai Moderna és a brit–svéd AstraZeneca oltóanyagára is előjegyezhetik magukat, Belgrád ugyanis arra készül, hogy ezeket is mihamarabb engedélyezi.

A számok tehát nem hazudnak: az országok oltási kampányainak előrehaladottságát kormányzati forrásokból származó hivatalos adatok alapján összehasonlító Our World in Data statisztikájából az derül ki:

a nyugat-balkáni ország Európában a második helyen áll a beoltottak arányát tekintve, Szerbiát pedig a listán egyetlen európai állam, az uniót januárban elhagyó Egyesült Királyság előzi meg.

Nem meglepő tehát, hogy gyakorlatilag már minden tagállamból, köztük Ausztriából, Lengyelországból, Ciprusból és Csehországból is záporoznak a kritikák Brüsszelre, hiszen az oltási központok az egész kontinensen startra készen állnak, csakhogy egyelőre nincs mivel oltani, minden ország hiánnyal küzd. Markus Söder bajor miniszterelnök ezzel kapcsolatban nemrég úgy fogalmazott: tény, hogy valami félresikerült.