A jemeni háborút is megörökölte Joe Biden

Ahmed Abdulla Nagi nagykövet hazánkat is arra buzdította: nyilvánítsuk terrrorszervezetté a húszi lázadókat.

Húszi fegyveresek és támogatóik tüntetnek az amerikai nagykövetség épülete előtt Szanaában 2021. január 18-án. Az Egyesült Államok január 10-én a síita mozgalmat külföldi terrorszervezetnek, három húszi vezetőt pedig terroristának minősített. Sajtóbeszámolók szerint Antony Blinken, a Biden-adminisztráció várható külügyminisztere felülbírálhatja ezt a minősítést. Fotó: Jajha Arhab Forrás: MTI/EPA/Jajha Arhab

Az arab tavasz tizedik évfordulóján a Külügyi és Külgazdasági Intézet által rendezett konferencián a szakértők abban is egyetértettek, hogy Joe Biden közel-keleti politikájától sem várható gyökeres változás az eddigiekhez képest. Wagner Péter valószínűtlennek tartotta, hogy az Egyesült Államok újra katonai erővel avatkozna be a régióban. A szakértő azonban azt is megjegyezte, hogy ahogy egy évtizeddel ezelőtt az arab tavaszra sem számított senki, úgy most is nehéz jóslatokba bocsátkozni. Rámutatott például, hogy a visszatérés az iráni atomalkuhoz a perzsa állam magatartását is megváltoztathatja. Szalai Máté pedig arra emlékeztetett, hogy az idei iráni választások is hatással lehetnek az eseményekre.

Követendő példa

Az sem mellékes, hogy mit mond erről a nemzetközileg elismert jemeni kormány.

– Mondhatjuk, hogy a terrorszervezetté nyilvánítás még későn is jött, ha tekintetbe vesszük a bűnök nagyságrendjét, amit ezek a milíciák elkövettek!

– fakadt ki lapunk megkeresésére Ahmed Abdulla Nagi, a Jemeni Köztársaság budapesti nagykövete. Arra a kérdésre, kérték-e, hogy mások, például az Európai Unió vagy Magyarország kövesse Washington példáját, a diplomata úgy felelt, minden, a jemeni békéért dolgozó országot arra kérnek, cselekedjen hasonlóan, hogy ezzel is fokozzák a nyomást a húszikon. A segélyszervezetek aggodalmaira a nagykövet úgy reagált, hogy véget vetni a háborúnak sokkal fontosabb, mint bármilyen humanitárius segély. – Éppen ezek a milíciák azok, amelyek meggátolják, hogy a rászorulók segítséget kapjanak. A legtöbb esetben harcosaik ellopják a segélyeket, és arra használják, hogy szegényeket, sőt gyerekeket toborozzanak. Ráadásul az amerikai döntés számos kivételt tartalmaz, köztük olyanokat is, amelyek a segélyek célba juttatásával kapcsolatosak. A jemeni kormány is megtette a megfelelő lépéseket, hogy biztosítsa: a segítség a szükséget szenvedők, és a nem terroristák kezébe jut – magyarázta. És hogy milyen szerepet játszhat a nagyhatalmak konfliktusában Magyarország? A nagykövet tájékoztatása szerint a magyar kormány hatvan főre emelte a Magyarországon tanuló jemeni ösztöndíjasok számát, felismerve azt, hogy az oktatás a szebb jövő kulcsa.

– Ahogy mondani szokás, az igaz barát a bajban ismerszik meg

– fogalmazott.

Mindennapos katasztrófa

A 2010 végén kirobbanó úgynevezett arab tavasz Jemenbe is begyűrűzött, 2012-ben lemondásra kényszerült a harminc éve uralkodó Abdullah Száleh elnök, utódja korábbi alelnöke, Manszúr Hádi lett. A történelmileg és vallásilag is megosztott ország azonban nem jutott dűlőre a hatalommegosztásról, az elnöki székbe visszavágyó – azóta meggyilkolt – Száleh, oldalán a síita vallású, Irán támogatását élvező húszikkal fellázadt, és elfoglalta Jemen nagy részét. A szunnita Szaúd-Arábia vezette arab koalíció nyugati támogatással 2015-ben beavatkozott a nemzetközileg elismert kormány oldalán a polgárháborúba, ám győzelmet máig nem sikerült kiharcolnia. A konfliktus nyomán azonban a világ egyik legkomolyabb humanitárius katasztrófája jött létre.

A 28 milliós országban a lakosság nyolcvan százaléka segélyre szorul, ötven százalékuk a mindennapos éhezéssel küzd, kétmillió gyermek alultáplált.

Az elmúlt hat évben a háború óvatos becslések szerint is százezer életet követelt. Az előző években az egyik legdurvább kolerajárvány söpört végig az országon, több mint háromezer életet kioltva. Ennek tetejébe, siralmas állapotú egészségügy mellett – Ádenben a hetvenes években épül a Magyar Barátság Kórház – jött a koronavírus, a hivatalos adatok szerint eddig 2120-an fertőződtek meg és 615-en hunytak el. Az elmúlt hónapokban ugyan alig jelentettek új fertőzést, ám a statisztikák hitelessége megkérdőjelezhető. Az országból földrajzi elhelyezkedése miatt menekülni sincs nagyon hova, bár milliók kényszerültek otthonaik elhagyására, a legtöbben belső menekültek, vagy legfeljebb a szomszédos országokig jutottak, Szaúd-Arábiában például csaknem kétmillióan vállaltak munkát. Jement a külföldi segélyek tartják életben, a legbőkezűbb donorok éppen Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Államok, de a kasszából még így is legalább 1,7 milliárd dollár hiányzik.