Áramellátási krízishez vezetett az atomenergia-fóbia

Nemrégiben arra kérték a svéd lakosságot, hogy spóroljanak az árammal és a leghidegebb napokon ne porszívózzanak.

A svéd Vattenfall nevű energiaszolgáltató cég egyik telephelye Forrás: Magyar Nemzet

Nemrégiben azzal került Svédországban a közbeszéd központjába az áramellátás szűkössége, hogy arra kérték a lakosságot – mivel a nagy hidegben áramellátási gondok léptek fel –, hogy spóroljanak az árammal, és a leghidegebb napokon ne porszívózzanak. A kérés megmosolyogtató volt és azonnal az elhibázott energiapolitika szimbólumává vált. Az sem jelent sokat, ha a szabálykövető svédek eleget tettek a kérésnek, hiszen a takarítóeszközök fogyasztása eltörpül az ipar vagy éppen a közlekedés energiaszükséglete mellett. Ráadásul az energiahiány nem időleges és nem kiváltható a ritkább takarítással. A Stockholmi Kereskedelmi Kamara drámai számokat prognosztizált az energiahiány miatt fellépő gazdasági visszaesésről. Tanulmányuk szerint

Stockholm és így a svéd gazdaság 500 milliárd koronát (17 500 milliárd forint) fog veszíteni az energiahiány nyomán fellépő termeléselmaradás miatt 2030-ig, valamint 47 000 meg nem épülő lakást és 443 000 munkahelyet.

Az elektromosenergia-hiány fő oka a fosszilis tüzelőanyagot felhasználó erőművekre kivetett különadó, valamint az atomenergia-fóbia, amely miatt az elmúlt négy évben négy reaktort is bezártak. Emellett óriási gondot okoz az elektromos hálózat kapacitásának szűkössége.

A svéd áramellátás egyik szolgáltatója, a Vattenfall cég egyik telephelye
Fotó: Bugnyár Zoltán

Az elmaradó ipari termelés, lakásépítés, létre nem jövő munkahelyek mellett komoly fejfájást okoz a közlekedéshez szükséges energia „előteremtése” is. Jó példa erre a stockholmi helyi közlekedési vállalat tárgyalásfolyamata. Az SL hétévenként tárgyalja újra energiaellátásának biztosítását. Az elkövetkező periódussal nincsen könnyű helyzetben a vállalat; növekvő energiaigénye csökkenő kapacitással találkozik.

A folyamatosan növekvő fővárosban eddig is kiterjedt villamos- és metróhálózat volt, amit a közeljövőben 15 újabb metróállomással terveznek bővíteni, valamint a buszflottát is fokozatosan elektromos járművekkel kívánják kiváltani. Erre a periódusra a közlekedési vállalatnak annyi áramra lesz szüksége, mint amennyi egy kisebb svéd város teljes éves energiafogyasztása.

„Komoly aggodalomra ad okot a körvonalazódó energiahiány”

mondja Kristoffer Tamsons, a város közlekedési tanácsának tárgyalással megbízott vezetője.

A megoldás kulcsa a nagypolitikában keresendő. A hálózat bővítését a lassú engedélyeztetési folyamatok, valamint a hosszú távú szabályozás és korszerűsítést ösztönző stratégia hiánya hátráltatja. Miközben a szociáldemokrata–zöld kormányzat a fenntarthatóságot mantrázza, addig alapvető társadalmi és gazdasági funkciók kerülnek veszélybe Svédországban.