Az Antifa nem Joe Bident akarja, hanem bosszút + videó

Betört kirakatok, lángoló szemetesek, megrongált autók és megtámadott járókelők. Joe Biden hivatalba lépése után továbbra is ezek a képek kísérik a tüntetéseket az Egyesült Államokban. A rendbontásokért nem Donald Trump hívei a felelősek, hanem az Antifa mozgalom követői, akik készek szembe menni az új elnökkel is.

Forrás: Twitter

Donald Trump távozását követően elcsendesedtek a közelmúltban még az egész országot lángokba borító Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) tüntetések. A rend mégsem tért vissza maradéktalanul az amerikai utcákra, ugyanis az Antifa „nem tette le a fegyvert”. Február 6-án egy eseménytelennek mondható BLM-rendezvény fajult utcai zavargássá Washington D.C.-ben, miután az Antifa tagjai keveredtek a résztvevők közé. A fekete ruhás antifasiszták felvonultak a város utcáin, majd összetűzésbe keveredtek a kiérkező rendőrökkel. A feketék egyenjogúságát követelő rigmusaikat fenyegetéssel nyomatékosították.

„Ha nem kapjuk meg, felégetjük a várost!”

– skandálták.

Január 24-én egy rendőri erőszak ellen szervezett tacomai tüntetés torkollott erőszakba. Az Antifa kirakatokat és autókat rongált, gyújtogatott és járókelőkre támadt. A szélsőbaloldal a szűnni nem akaró erőszakkal kellemetlen helyzetbe hozza az új elnököt.

Egyre nehezebben tartható a minden utcai erőszakot Donald Trumphoz kötő narratíva.

A rendbontások ott folytatódtak, ahol abbamaradtak, de ezúttal már az új elnök is célkeresztbe került. Joe Biden január 21-i beiktatásának napján több államban is tüntettek az antifasiszták és anarchisták. Tiltakozások voltak Sacramentoban és Seattle-ben, utóbbi helyszínen egy amerikai zászlót is elégettek. Bostonban „No honeymoon for Biden” (Nincsenek mézeshetek Bidennek) címmel hirdettek forgalomlassító tüntetést. A legnagyobb rendbontás azonban az Oregon állambeli Portlandben történt. Az itt összegyűlt tömeg egyértelművé tette, hogy Trump leváltása után sem állnak le.

„Új világ a hamvakból”, „Kormányozhatatlanok vagyunk” és „Nem akarjuk Bident, bosszút akarunk”

– állt a felvonulók transzparensein. Az esetleges azonosítást akadályozandó a tömeg black bloc-ba (fekete ruházat) öltözött, így borítékolható volt, hogy erőszakra készülnek.

Miután egy amerikai zászlót és egy Joe Biden választási molinót is felgyújtottak, megindultak a Demokrata Párt portlandi székháza felé. Útközben több kirakatot és autót is megrongáltak.

A székházhoz érve először festékszórókkal estek neki az épületnek, később pedig betörték a földszinti ablakokat. A rendőrség ekkor vetett véget a rendbontásnak, több tüntetőt előállítottak. Az egyik előállított hátizsákjában molotov-koktélokat találtak.

Az Antifa Biden-ellenes megmozdulása meglepetésként érte az amerikai baloldalt is. A demokrata politikus ugyanis az elejétől fogva támogatta a tavaly májusban kibontakozott Black Lives Matter tüntetéseket, amelyeknek elválaszthatatlan részei voltak az Antifa és a BLM-aktivisták erőszakos megnyilvánulásai. Bár az erőszakot elítélte, határozott állásfoglalást nem tett az antifasisztákkal szemben. – Az Antifa nem egy szervezet, hanem egy ideológia – jelentette ki Biden a választási kampány során, reagálva Trump felvetésére, hogy az Antifát nyilvánítsák terrorszervezetté. Egy szeptemberi riport során Barbara Barr kérdésére, miszerint elítéli-e az Antifát, Biden annyit válaszolt, hogy: „Igen, elítélem – az erőszakot, nem számít, ki az.”

A gyenge hangvételű nyilatkozatok és a kitérő válaszok alapján elterjedt nézet az amerikai jobboldalon, hogy az Antifa Biden hallgatólagos beleegyezésével működhet.

Ezt a feltételezést erősítheti a tény, hogy a választási kampány időszakában az Antifa.com webcím automatikusan átirányította a látogatókat a demokrata jelölt választási oldalára.

Joe Biden a beiktatásán mondott beszédében a szétszakított nemzet egységének megteremtését jelölte ki elnöksége legfontosabb céljának. Kérdéses, hogy a nemzeti egység gondolata mennyire hatja meg az elnök által mind ez idáig toleránsan kezelt Antifát.