
Fotó: Bendarzsevszkij Anton
„Egység. Fejlődés. Függetlenség.” Ezzel a mottóval rendezték meg Minszkben a hatodik Összbelarusz Népi Kongresszust. A rendezvényt maga Aljakszandr Lukasenka találta ki 1996-ban, folytatva a szovjet hagyományokat: az állam által gondosan kiválogatott képviselők a népet reprezentálják, és egy ötéves, javarészt gazdasági tervet fogadnak el, amely aztán eljut a végrehajtó hatalmi szervekhez. A kétnapos eseményen közel kétezer-hétszáz ember vett részt, a belarusz ellenzék képviseletében azonban gyakorlatilag senki sem, és a delegált résztvevők 75,6 százaléka a 41 év feletti korosztályból került ki.
– Az országban összességében stabilizálódott a helyzet, a tüntetések csúcspontján már túl vagyunk, protest-megnyilvánulások gyakorlatilag nincsenek
– jelentette a kongresszus napján a belarusz titkosszolgálat vezetője, Ivan Tertel. A hatóságok azonban nem lankadnak, érződött a feszültség végig az egész rendezvényen. Bár a Köztársaság Palotája körül, ahol a kongresszus zajlott, csak elvétve lehetett rendőrt látni, a környező udvarokban ott állomásoztak a különleges egységek, arra az esetre, ha történne valami. A külföldre kényszerült ellenzék nagyszabású akciókra buzdított, ami miatt az esemény pontos programját végig titokban tartották. Az ellenzéki akciókból aztán nem lett semmi, a kongresszussal szembeni tiltakozás néhány különálló, mobilra felvett flashmobban nyilvánult meg.

Fotó: Vsebel.by
Az idei Összbelarusz Népi Kongresszus fő célja a hatalom legitimációja volt: megmutatni, hogy a nép kitart az elnök mellett, és a belpolitikai válságból a hatalom került ki győztesen. Lukasenka a rendezvény mindkét napján fellépett az összegyűlt képviselők folyamatos tapsviharától kísérve. Az előadását elnézve úgy tűnt, hogy a magabiztossága visszatért, és újra nyeregben érzi magát. Az első napra tervezett kétórás beszédét végül majdnem négyórásra nyújtotta. Nem történt meg ugyanakkor az, amitől sok szakértő tartott, hogy a protestmozgalom elapadásával az alkotmányreform is feledésbe merül. A belarusz vezető megismételte a korábbi ígéretét, hogy az év folyamán kidolgoznak egy új alkotmányt, amelyről 2022-ben rendeznek népszavazást. Továbbra sem derült ki viszont, hogy abban milyen szerepe lesz az elnöknek. Félő, hogy a politikai válság leküzdésével túl erős lesz a csábítás a pusztán kozmetikai változtatásokra.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!