Darázsfészekbe nyúlt a hágai bíróság a palesztin helyzettel

A palesztinok az igazság pillanataként ünnepelték, az izraeliek a terrorizmus győzelmének nevezték, hogy február elején a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy határozott, joghatósága van a palesztin területek felett. A harc nem csupán a bíróságon, de a diplomáciában és politikában is dúl, és hosszú csatára lehet számítani. Lapunk a párizsi palesztin első tanácsos, a budapesti izraeli nagykövet és egy nemzetközi jogász segítségével igyekezett képet kapni az ütközetről.

Palesztin tüntető néz farkasszemet egy izraeli határőrrel. Fotó: HAZEM BADER Forrás: AFP

– értékelte a határozat jelentőségét lapunknak Nasszer Dzsadallah, a párizsi palesztin nagykövetség első tanácsosa. A téma szakértőjeként dolgozó diplomata csalódottságát fejezte ki, amiért néhány állam, köztük Magyarország, helytelenítette a bíróság lépését. Azt ígérte, diplomáciailag mindent megtesznek majd, hogy meggyőzzék ezeket az országokat álláspontjuk megváltoztatásáért, különösen egy olyan baráti ország esetében, mint Magyarország. És hogy mit remélnek a döntéstől? – Lehetővé vált az ICC számára, hogy felelősségre vonja a háborús bűnökben érintett személyeket, legyen szó akár politikusokról, katonákról vagy biztonságiakról. Mostantól a bűnösök nem csúszhatnak ki az igazságszolgáltatás markából. Igazságot és szabadságot szeretnénk a népünknek, amely végső soron függetlenségünk kiharcolásában, önálló államunk építésében is nélkülözhetetlen. Minden nemzetközi erőfeszítés, amely segít igazságot szolgáltatni, a békét szolgálja, hiszen igazság nélkül béke sincs! – figyelmeztetett.

Miért mi?

Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet
Forrás: Izrael magyarországi nagykövetsége

Az izraeliek máshogy látják a történteket. – A Nemzetközi Büntetőbíróságot olyan esetekre hívták életre, amelyekben önálló államok nem tudnak vagy nem akarnak eljárni. Ez Izrael esetében nem áll fenn, az országban erős és független igazságszolgáltatás működik, amely kivizsgálja azokat az ügyeket, amikor felmerül a bűncselekmény gyanúja. Ráadásul Izrael nem is tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A palesztinok ugyan csatlakoztak, de nem rendelkeznek önálló állammal, és így az ICC nem rendelkezik joghatósággal – sorolta a legfontosabb ellenérveit Yacov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete. A diplomata lapunk kérdésére egyértelművé tette, kétsége sem fér hozzá, hogy a testület döntése politikailag vezérelt.

– A világban számos helyen lángol az erőszak, gondoljunk csak például Szíriára vagy Iránra. Hol vannak ilyenkor az „emberi jogok bajnokai”? Ezekkel az ügyekkel miért nem törődik senki?

– vetette fel. Felidézte azt is, hogy éveken át mindenki árgus szemekkel figyelte az emberi jogok alakulásáról kiadott éves jelentéseket. – Ezekben az olyan országokkal, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy éppen Izrael, hosszasan foglalkoztak. Közben Iránnal, Észak-Koreával vagy Kubával alig néhány oldalban. Miért? Mert a hozzánk hasonló demokráciákban elérhető az információ, míg náluk elhallgatják. Ettől még mi bűnösebbek leszünk? – hozott egy másik példát. Hogy mi lehet a célja a palesztinoknak a folyamattal? A nagykövet először is leszögezte, hogy a palesztinkérdés folyamatosan a nemzetközi politika napirendjén van, legfeljebb a fontossága változik. Úgy vélte, a palesztinok ezzel a „nemzetközi diplomáciai terrorral” egyetlen célt üldöznek: hogy ártsanak Izrael megítélésének.

– Bármi legyen is a vége, ezzel egyetlen centiméterrel sem kerülnek közelebb az önálló államhoz

– figyelmeztetett.

Hosszú az út

– Az, hogy valahol háborús bűncselekményt követnek el, nem eredményezi automatikusan, hogy a helyzet a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozna – magyarázta lapunknak már Ádány Tamás, hogy a világ megannyi kegyetlen konfliktusa miért nem kerül a testület elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense alapvetően három utat vázolt fel, ahogy egy ilyen helyzet, majd abból később egy konkrét személy elleni ügy a bíróság elé kerülhet: egyrészt egy részes állam utalhatja oda, másrészt az ENSZ Biztonsági Tanácsa, végül a főügyész saját hatáskörben is indíthat eljárást. Elmondása szerint ezek közül az első mód a leggyakoribb, és most Palesztina esetében is erről volt szó. A kérdést most az bonyolította, hogy vajon Palesztinának – amely 2015-ben csatlakozott az ICC-hez – vitatott államiságú szereplőként erre van-e lehetősége.

A nemzetközi jogász rámutatott, attól még időben és jogilag is nagyon távol állunk, hogy a palesztin helyzetet illetően konkrét ügyekig jussanak el.

Ezt előtte hosszú, csak részben a nyilvánosság előtt zajló vizsgálatok előzik meg, amelyben először azt kell bizonyítani, hogy valószínűsíthetően háborús bűntett történt – aminek előfeltétele, hogy az adott időben és térben fegyveres konfliktus zajlott –, és azonosítani kell a felelősöket. És még ez sem elég: ha az érintett állam igazságügyi rendszere érdemben kivizsgálja a gyanús eseteket, akkor az ICC felfüggeszti a saját eljárását, függetlenül a vizsgálat eredményétől.

Palesztin tüntető néz farkasszemet egy izraeli határőrrel.
Fotó: AFP/Hazem Bader

Ha a nyilvános vizsgálatig eljut az ügy, akkor egyébként a testületnek megvannak a módszerei az igazság kiderítésére. A szakember a leghatékonyabb példaként a tanúvallomásokat említette, továbbá a törvényszéki bizonyítékok is segíthetnek, akár még évek távlatából is. – Hallottam olyan esetről a Balkánon, amikor egy házban gépkarabélyokkal gyilkoltak meg egy csoportot. A vádnak itt azt is bizonyítania kellett, hogy az elkövetők szándékosan, minél több civil áldozat elpusztítására törekedtek. A helyszíni romok, bizonyítékok megerősítették azokat a vallomásokat, amelyek szerint az áldozatokat azzal hitegették: ha az ablakon át elérik a száz méterre húzódó erdőt, szabadok lesznek. A valódi cél az volt, hogy egy helyre, az ablak közelébe tereljék őket – idézett fel egy megrázó esetet.

És hogy milyen következményei lehetnek a palesztin helyzet vizsgálatának? Ádány Tamás igyekezett eloszlatni azt a félreértést, hogy Izraelt „megbüntethetik”.

– A Nemzetközi Büntetőbíróság államokat, szervezeteket nem vonhat felelősségre, kizárólag természetes személyeket

– magyarázta. Hozzátette, ez viszont minden olyan személyre – így tehát a palesztinokra, köztük a Hamász tagjaira is – vonatkozik, aki az adott területen és időben követte el az ICC alapokmányában felsorolt bűncselekményt.

Életkép a ciszjordániai Hebronban
Fotó: Reuters

A szakértő szerint arra már nehezebb válaszolni, hogy a természetes személy jelen esetben jelenthet-e valamilyen politikust, például a védelmi minisztert, a miniszterelnököt vagy egy milícia parancsnokát. Rámutatott, hogy a testület szerint a lehetséges elkövetők spektruma nagyon széles, vizsgálhatják a közvetlen tettest – aki például a rakétaindító gombot megnyomta –, de azt is, aki a parancsot kiadta vagy akár a fegyver alkatrészét eladta. A felelősségre vonás ugyanakkor mindegyik esetben csak egy nagyon szigorú feltételrendszer szerint lehetséges.