Halálra ítélték a francia hegymászót lefejező terroristát

Hét év után szolgáltattak igazságot a meggyilkolt férfi ügyében, de a tettes szerint csak Franciaország kedvére akartak tenni.

Hervé Gourdelt 2014. szeptember 21-én rabolták el az Iszlám Államhoz hű fegyveresek. Forrás: Twitter/Hervé Gourdel

Halálra ítélte az algériai bíróság azt a férfit, aki még 2014-ben részt vett egy francia hegymászó elrablásában és lefejezésében. Az 55 éves Hervé Gourdel – aki barátai meghívására érkezett az észak-afrikai országba – éppen a Dzsudzsura Nemzeti Parkot fedezte fel Algéria északi részén, amikor az Iszlám Államhoz hű, helyi fegyveresek elrabolták. A terroristák néhány nappal a férfi elrablását követően, 2014. szeptember 23-án tettek közzé felvételt a hegymászó kivégzéséről. Az akkori francia elnök, François Hollande a merényletet kegyetlen és gyáva cselekedetként ítélte el. Gourdelt állítólag azért végezték ki, mert a francia kormány nem állította le a Chammal névre keresztelt hadműveletet, melyet abból a célból hívtak életre, hogy visszaszorítsa az Iszlám Állam terjeszkedését.

Hervé Gourdelt 2014. szeptember 21-én rabolták el az Iszlám Államhoz hű fegyveresek.
Fotó: Twitter/Hervé Gourdel

– Emlékszem Hervé utolsó pillantására, amikor erőszakkal elvitték

– idézte fel az közel hét évvel ezelőtti eseményeket Hamza Boukamoum, a kivégzett hegymászó egyik társa, hozzátéve, hogy többen is próbálták megállítani a terroristákat, azonban azok visszalökték őket és azt felelték, hogy Hervé nem muszlim, így nem érdekli őket a sorsa.

Algériában 1993 augusztusában hajtottak végre utoljára halálbüntetést, 2012. december 20-án pedig moratórium alá helyezték. Gourdel elrablása volt az egyik első olyan, külföldi állampolgár elleni merénylet, amelyet fegyveresek követtek el az országban az 1992 és 2002 közötti véres polgárháború óta.

A bírósági tárgyalás során a 36 éves, halálra ítélt Abdelmalek Hamzaoui tagadta, hogy részt vett volna a merényletben és azt mondta, szerinte csak azért vádolták meg a gyilkossággal, hogy minél előbb lezárják az ügyet és Franciaország kedvére tegyenek. A férfi egy orvosi csapat kíséretében, tolószékben ülve jelent meg a bíróság előtt és az algériai rendőrség különleges erői is jelen voltak. A férfi védőügyvédjei elmondták, hogy a tárgyalásra két héttel korábban került volna sor, azonban kérésükre, Hamzaoui egészségi állapotára hivatkozva későbbi időpontban kellett megtartani. Az ügyben további hat személy is érintett, akik nem jelentek meg a tárgyaláson, őket azzal vádolják, hogy nem tájékoztatták azonnal a hatóságokat a francia férfi elrablásáról. Ha őket elítélik, fejenként öt év börtönbüntetésre számíthatnak.

A bíróságon Gourdel több családtagja – köztük élettársa, Francoise Grandclaude –, valamint hegymászó társai is megjelentek, akik a bíróságon azonosították Hamzaouit, mint a francia férfi elrablóját.

– Nagyon nehezen beszélek róla, még mindig nem tudtuk feldolgozni

– mondta Grandclaude a tárgyalás után, hozzátéve, hogy szerinte Hamzaoui szavaiban sok ellentmondás volt. A nő továbbá elmondta, örömmel fogadta a tárgyalás megkezdésének hírét, mert úgy véli, az ügy reményt adhat azoknak a családoknak, amelyeknek tagjai a terrorizmus áldozataivá váltak.

Gourdel holttestét csak 2015 januárjában sikerült visszaszerezniük az algériai erőknek, az akcióban mintegy háromezer katona vett részt. Sajtóértesülések szerint a férfi testének maradványait fej nélkül temették el Akbil város területén. Az algériai védelmi minisztérium pedig közleményében jelezte, hogy 2014 decemberében, mintegy három hónappal a francia hegymászó kivégzése után lesből lelőtték a fegyveres csoport vezetőjét, Abdelmalek Gourit Boumerdès városában.

Algéria továbbra sem biztonságos

Az Iszlám Állam zászlója alatt 2014-es és 2015-ös adatok szerint mintegy négyszáz algériai harcolt Irakban és Szíriában, közülük közel kétszázat erősítettek meg a hivatalos források. A terroristák között volt például Abdelmalek Tanem is, aki francia és algériai állampolgársággal is rendelkezett. A férfi feladata az volt, hogy segítse az európaiak bejutását az Iszlám Állam által uralt területekre. Algériában napjainkban is jelentős a terrorfenyegetettség: habár az akciókat többnyire a kormányellenesség mozgatja, sokszor külföldiek is áldozatul esnek a fegyveresek merényleteinek. Az országban több terrorcsoport is működik, főleg a déli és a határ menti területeken, azonban az északi, külföldi turisták körében népszerű városokban sem ritkák a merényletek. 2012-ben például Thénia városában robbantottak bombát az al-Káida helyi fegyveresei, 2007-ben pedig a fővárosból, Algírból szintén több robbantásos merényletet jelentettek, melyeket az al-Káidának hűségesküt tett terroristák vállaltak magukra. Az elmúlt tíz év terrorakciói közül azonban a 2013. januári túszválság volt az, mely leginkább megrendítette az egész világot. Amenas városában, az algériai–líbiai határ mentén, szintén az al-Káida helyi fegyveresei ejtettek túszul több mint 130 külföldi állampolgárt. Közülük összesen 37 személyt végeztek ki, köztük egy 52 éves francia és két – 40 és 36 éves – román állampolgárt.

Előrehozott választásokat jelentettek be

Feloszlatta az algériai törvényhozást és előrehozott parlamenti választásokat írt ki Adbdel Madzsid Tebbún algériai államfő, aki ezt csütörtök este maga jelentette be a nemzethez intézett televíziós beszédében. A politikus azzal indokolta döntését, hogy „ki akarja tárni a kapukat a fiatalság előtt”, továbbá hozzátette, hogy legfeljebb két napon belül átalakítások várhatók a kormányban is. Az államfő közölte: elnöki kegyelemben részesítette a 2019 februárjában megalakult Hirak mozgalom mintegy harminc elítélt tagját és további harminc főt, akik ügyében még nem hoztak ítéletet. Több ezren tüntettek Algériában a hét elején, a résztvevők szabad, demokratikus Algériát követeltek, illetve a rendszer megbuktatására szólítottak fel. A 2019 végén megválasztott Abdel-Madzsid Tebbun az elmúlt napokban egyes politikai pártok vezetőivel egyeztetett, ennek során felmerült a parlament feloszlatásának és előrehozott választásoknak kiírásának lehetősége.