Ma kezdődik az amerikai szenátusban a Donald Trump ellen indított, immár második alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) tárgyalási szakasza. A volt elnököt a demokraták felkelésre történő felbujtással vádolják, amiért – érvelésük szerint – szerepe volt abban, hogy öt halálos áldozatot is követelő zavargások törtek ki január 6-án a Capitolium épületénél, miközben az amerikai kongresszus éppen utódja, Joe Biden amerikai elnök választási győzelmét hitelesítette volna. A demokraták azt igyekeznek majd bizonyítani a szenátusnak, hogy a Capitolium ostromát Trumpnak a Washingtonban aznap összegyűlt híveihez intézett beszéde idézte elő, illetve közvetve a tavaly novemberi választások utáni magatartása, miszerint heteken át hamisan azt terjesztette, hogy a voksolást elcsalták.
– Nagy valószínűséggel hasonló eredmény születik, mint az első, egy évvel ezelőtti impeachment esetében, azaz felmentik a volt elnököt, a republikánusok többsége ugyanis nem fog Donald Trump ellen szavazni
– magyarázta lapunk megkeresésére Magyarics Tamás, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Az Amerika-szakértő emlékeztetett: tavaly a republikánusok közül egyedüliként Mitt Romney Utah állambeli szenátor szavazott Trump ellen. – Ez a szám most minden bizonnyal nőni fog, akár öt republikánus is szembefordulhat a volt elnökkel, de az már az elmúlt hetekben világossá vált, hogy az ötven republikánus szenátorból negyvenöt az elnök mellett áll, hiszen támogatták Trump azon kezdeményezését, amely az egész tárgyalást eltörölte volna, ebből pedig következtetni lehet a szavazás végső eredményére is – magyarázta a szakértő. Mint mondta:
ahhoz, hogy a demokraták célt érjenek, 17 republikánust kellene rávenniük arra, hogy velük együtt Trump ellen szavazzon, erre azonban reálisan semmi esély.
– Annak ellenére sincs, hogy a Republikánus Párton belül is akadtak olyan hangok, amelyek elítélték a volt elnök néhány cselekedetét – fűzte hozzá Magyarics. A szakértő felhívta a figyelmet: a republikánusoknak azt is figyelembe kell venniük, hogy 2022-ben félidős választások lesznek, és azon néhányuknak meg kell méretnie magát. – Ha egy olyan államból jönnek, ahol Trumpnak nagy a támogatottsága, akkor elég kockázatos lenne számukra a volt ellen elnök szavazni, ez pedig most szempont lehet – magyarázta Magyarics. Hangsúlyozta:
az sem mellékes, hogy a republikánusok közül sokan nem teljesen tartják alkotmányjogilag megalapozottnak a jelenlegi eljárást, hiszen az alkotmány az impeachmentet hivatalban lévő tisztviselő elleni eljárásként definiálja.
– Igaz, a XIX. században volt már példa arra, hogy egy már lemondott tisztviselőt a lemondása után ítéltek el, de nem elnököt – fűzte hozzá. Magyarics elmondta: a mostani eljárás tétje az, hogy amennyiben elítélik a volt elnököt, akkor egy második szavazással megfoszthatnák őt attól a lehetőségtől, hogy újrainduljon bármilyen közhivatalért a jövőben, pontosabban attól, hogy 2024-ben újra elnök lehessen. – Ez viszont egy platformra tereli azokat a republikánusokat, akik többé-kevésbé elégedettek voltak a trumpizmussal: az adócsökkentéssel, a bevándorlás szigorításával, a munkahelyek Amerikában tartásával vagy éppen a Kínával szembeni keményebb fellépéssel. Hozzáfűzte:
a demokratáknak sem célja az eljárás elhúzódása, hiszen ha hosszú időn keresztül ezzel lenne elfoglalva a szenátus, akkor a törvényhozásban minden ügy lelassulna; márpedig Joe Biden ambiciózus terveket tűzött ki elnöksége első száz napjára.
