Putyin: „Provokáció készül Oroszország ellen”

Az orosz elnök bírálta a Nyugat politikáját is.

Moszkva, 2021. január 27. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Világgazdasági Fórum hagyományos davosi találkozója helyett Davos Agenda címmel videokonferencia formájában megrendezett tanácskozáson vesz részt a moszkvai Kremlbõl 2021. január 27-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev Fotó: Mihail Klimentyev

Moszkvának tudomására jutott, hogy a koronavírus okozta Covid–19 betegség elleni küzdelemben, egyebek között az orvostudomány területén elért eredményeivel kapcsolatban információs provokációk készülnek ellene – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőségének szerdai moszkvai tanácskozásán. Putyin szerint Oroszország ellen céltudatos információs kampány zajlik, amelynek keretében sok kérdésben megfellebbezhetetlen és alaptalan vádakkal illetik. Megjegyezte, hogy a világjárvány elleni küzdelem globális feladatát csakis összefogással lehet megoldani. Az elnök az FSZB feladatai között sorolta fel annak megakadályozását, hogy a koronavírus új változatai bekerüljenek az országba.

Az orosz elnök kifogásolta, hogy a Nyugat a feltartóztatás politikáját alkalmazza Oroszországgal szemben, s ez az ország értékrendjének és fejlődésének aláásására irányul.

Vlagyimir Putyin a Valdaj vitafórumon beszél 2020. október 22-én
Fotó: Kremlin.ru

Putyin nehezményezte, hogy szerinte nem a nemzetközi kapcsolatokban természetes konkurenciaharcról, hanem következetes és nagyon agresszív irányvonalról van szó, amely a külső határok mentén problémákat hoz létre a belső instabiltás kiprovokálásának és az ország külső ellenőrzés alá helyezésének érdekében. Beszédében a nyugati országokkal szemben felsorolt kifogásai között szerepelt, hogy Oroszország ellen gazdasági szankciókat vezettek be, blokkolják a nagy nemzetközi projekteket, amelyekben Moszkva érdekelt, valamint közvetlenül beavatkoznak Oroszország belügyeibe és demokratikus eljárásaiba, titkosszolgálati eszközöket vetve be ellene.

Kifejezte készségét a nyílt párbeszédre, ugyanakkor rámutatott, hogy Moszkva számára a legfontosabb Oroszország szuverenitásának, nemzeti érdekeinek, polgárai biztonságának, valamint annak a jogának a védelme, hogy maguk határozhassák meg a jövőjüket.

Putyin felszólította az FSZB-t, hogy a meglévő alapokra és a növekvő potenciáljára támaszkodva minden kulcsfontosságú irányban biztosítson új minőséget a tevékenységében, és hatékonyság szempontjából feleljen meg a fenyegetések dinamikájának.

Az elnök szerint tavaly 72 „terrorista irányultságú” bűncselekményt sikerült megakadályozni, egynegyedével többet, mint 2019-ben. Ez szerinte azt jelenti, hogy a terrorista hálózat igyekszik bármilyen eszközzel helyreállítani az aktivitását, és az FSZB-nek fel kell készülnie az új módszereire. Közölte, hogy tavaly idegen titkosszolgálatok 72 hivatásos tagját és 423 ügynökét leplezték le Oroszországban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a katonai jellegű és az éltechnológiákra vonatkozó titkos információk védelmének fontosságát. Az FSZB feladatai között nevezte meg az orosz cégeknek a tisztességtelen konkurenciaharctól való megvédését.

Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy a nyugati országok politikai hasznot próbálnak húzni a koronavírus-járványból.

Lavrov az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt szerdán – videókonferencián – elmondott felszólalásában úgy fogalmazott, Oroszország több nyugati partnere képtelen félretenni saját önzőségét, és ragaszkodik ahhoz, hogy valamire rákényszerítse a többieket, holott jelenleg, a világjárvány idején éppen arra lenne szükség, hogy az országok egyesítsék erőiket. Az orosz külügyminiszter szóvá tette, hogy a nyugati államok nem hajlandók feloldani a gazdasági szankciókat a koronavírus elleni küzdelem jegyében sem, és így próbálják a saját érdekeiket követve büntetni a nekik nem tetsző kormányokat.

Szergej Lavrov
Fotó: Reuters

Lavrov továbbá elítélte mindazoknak az eltérő álláspontokkal szembeni intoleranciáját, akik évtizedek óta a véleménynyilvánítás szabadságáról prédikálnak, utalva ezzel például az amerikai közösségi médiumokra, illetve a balti országokra és Ukrajnára, ahol nemrég televíziós csatornákat tiltottak be. Ezek a szereplők nyíltan manipulálják a közvéleményt azzal, hogy letiltanak vagy cenzúráznak bizonyos tartalmakat – fogalmazott az orosz külügyminiszter.