Utolérték bűneik a németországi menedékkérőket

Németország két menedékkérő ügyében is ítéletet hozott szerdán: tíz és fél év szabadságvesztésre ítélték azt az iraki férfit, aki az Iszlám Állam feltételezett németországi vezetője, míg négy és fél év börtönbüntetést szabtak ki arra a szíriai menekültre, aki a polgárháború sújtotta közel-keleti országban követett el bűncselekményt.

Celle, 2021. február 24. A magát Abu Valaának nevezõ férfi, az Iszlám Állam feltételezett németországi vezetõje az õ és három másik iszlamista perének ítélethirdetésén Cellében 2021. február 24-én. MTI/AP/DPA/Julian Stratenschulte Fotó: Julian Stratenschulte

Tíz és fél év szabadságvesztésre ítélték Németországban a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet legfőbb helyi toborzóját.

Az Abu Walaa nevet is használó Ahmad Abdulaziz Abdullah A. iraki születésű férfit azzal vádolták, hogy fiatalokat igyekezett megnyerni az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezetnek, és megpróbálta őket eljuttatni Szíriába vagy Irakba.

Abu Walaa kapcsolatban állt Anis Amri, tunéziai menedékkérővel is, aki 2016-ban gázolt halálra tizenegy embert egy berlini karácsonyi vásáron.

A magát Abu Walaának nevező férfi, az Iszlám Állam feltételezett németországi vezetője (j) köszönti ügyvédjét az ő és három másik iszlamista perének ítélethirdetésén Cellében 2021. február 24-én.
MTI/AP/DPA/Julian Stratenschulte

Az elítélt 2000-ben költözött Irakból Németországba, ahol az Észak-Rajna–Vesztfália tartományban található Tönisvorst városában telepedett le a családjával. Az évek során a németországi iszlamista körök egyik legfontosabb prédikátorává vált, aki nyíltan vállalta, hogy támogatja az Iszlám Állam céljait. Titkos toborzóhálózata főleg a szalafista muszlim vallási irányzat fellegváraként számon tartott két tartományban, Észak-Rajna–Vesztfáliában és Alsó-Szászországban működött. Központja Hildesheimben volt egy időközben bezáratott mecsetben, amelyet a németországi szalafista csoportok egyik fő találkozóhelyévé tett.

A vádlott online felületeken is megosztott videókat az előadásairól, a Facebookon több mint 2500 követőre tett szert. Még egy okostelefonra fejlesztett alkalmazással is igyekezett harcosokat toborozni az Iszlám Államnak, illetve ideológiai és nyelvi képzésben is részesítette a jelentkezőket. 2016-ban tartóztatták le négy másik gyanúsítottal együtt, akiket a cellei regionális felső bíróság szintén szabadságvesztésre ítélt.

– A vádlott hűséget fogadott az Iszlám Államnak, és a múltban számos szalafista esemény előadójaként jelent meg. Az általa létrehozott hálózat célja az volt, hogy embereket toborozzon az Iszlám Állam szervezetbe

– nyilatkozta a német szövetségi ügyészség hivatala a letartóztatás után.

Néhány muszlim örömét fejezte ki Walaa elfogása miatt, Pierre Vogel, a muszlimok egyik németországi képviselője nyíltan elítélte az Iszlám Államot, és a terrorszervezet elkerülésére figyelmeztette a követőit. Walaa letartóztatásának napján Facebook-bejegyzést osztott meg, amelyben azt írta: Védjen meg minket Allah Abu Walaatól és a hazugságaitól.

Szintén szerdán hoztak ítéletet egy másik németországi menedékkérő, Eyad A. ügyében is.

A németországi Koblenz bírósága négy és fél év börtönbüntetésre ítélte a szíriai titkosrendőrség egykori tagját, amiért hazájában rendszerellenesnek minősített emberek meghurcolásában működött közre.

A szíriai Eyad A. papírlappal takarja az arcát perének tárgyalásán a Rajna-Vidék-Pflaz tartományi bíróságon, Koblenzben 2021. február 24-én.
MTI/AP/AFP/Thomas Lohnes

A 44 éves férfit azzal vádolták, hogy 2011-ben, a szíriai Duma város kormányellenes tüntetéseit követően összegyűjtött harminc demonstrálót és elszállította őket egy Damaszkuszhoz közeli fogdába, ahol részt vett a kínzásukban. A vádlott azzal védekezett, hogy nem tagadhatta volna meg a parancsot saját és hozzátartozói életének kockáztatása nélkül, és mégis volt bátorsága, hogy csupán a tüntetők elfogásában segédkezzen, és ne lőjön rájuk.

A koblenzi bíróság döntése az első olyan ítélet a világon, amelyet a polgárháború sújtotta közel-keleti országban elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények ügyében hoztak.

Az ügy bíróság elé terjesztésekor a német ügyészek a nemzetközi jogban elfogadott egyetemes joghatóság elvére hivatkoztak, amely lehetővé teszi a külföldiek által elkövetett háborús bűncselekmények büntetőeljárását más országokban.

Eyad A. 2012-ben hagyta el Szíriát, majd 2018-ban menedékjogot kért Németországban, ahol több áldozat, akik szintén a németeknél kerestek menedéket, felismerte a férfit. A mintegy tíz hónapon át tartó tárgyalás során több tucat szíriai tanúskodott a fogdában elszenvedett kínzásáról.