A brit oltási kampány költségei többszörösen megtérülnek

Hasonló következtetésre juthatunk a magyarországi adatok elemzésekor is.

Enniskillen, 2021. március 12. Boris Johnson brit miniszterelnök látogatást tesz a Lakeland Forum rekreációs központban kialakított oltóponton Enniskillenben 2021. március 12-én. MTI/AP/Getty/Charles McQuillan Fotó: Charles McQuillan

Bár az Egyesült Királyságban továbbra is szigorú korlátozások vannak érvényben, egyre nő az optimizmus, hogy sikerül úrrá lenni a koronavírus-járványon. Már több mint 24 millióan kapták meg az oltás első dózisát, és a The Times megrendelésére készült elemzés szerint a tervezettnél hat héttel korábban el fogják érni a teljes felnőtt lakosság Covid–19 elleni átoltottságát. Így a 18 évesnél idősebbek június 10-ig részleges védelmet kaphatnak a vírus ellen – amire az európai uniós becslések szerint csak augusztus első hetére lesz képes.

A lakosság már nagyon várja a – kisebb-nagyobb megszakításokkal egy éve tartó – lezárások feloldását, de a pénzügyi és gazdasági szakemberek alighanem ennél is türelmetlenebbek. A londoni Imperial College becslése szerint ugyanis a lezárások minden egyes napja legalább hatszázmillió fontos (több mint 250 milliárd forint) veszteséget okoz a brit gazdaságnak. És ez csak egy nagyon óvatos becslés, hangsúlyozzák a szakemberek, a valós érték ennél jóval magasabb is lehet.

De még ezzel a napi hatszázmillió fonttal számolva is egyértelműen látszik, hogy a vakcinákra és az oltási kampányra költött pénz – az emberi életek megmentése és az egészségügyi rendszer működőképességének fenntartása mellett – gazdaságilag is jó befektetés.

Boris Johnson brit miniszterelnök látogatást tesz a Lakeland Forum rekreációs központban kialakított oltóponton Enniskillenben 2021. március 12-én
Fotó: MTI/AP/Getty/Charles McQuillan

A 67 millió lakosú Egyesült Királyság – rendkívül sikeresnek bizonyult – vakcina beszerzési programja során 267 millió adag oltóanyagot kötött le, összesen mintegy hárommilliárd font értékben. Vagyis a vakcinák beszerzési ára a gazdaság ötnapi veszteségének felel meg. Az oltási kampány persze ennél sokkal többe kerül, hiszen a lakosság ilyen gyors beoltásához nem elegendőek a kórházak és a körzeti orvosi rendelők. Országszerte 140 újonnan kialakított oltóközpont is részt vesz a munkában, ahol több ezren – sokan önkéntesként – dolgoznak azért, hogy mindenki időben megkapja a vakcinát. Az oltási kampány kivitelezésének költségét kilencmilliárd fontra becsülik, így

a britek az oltóanyaggal együtt várhatóan 12 milliárd fontot költenek a vírussal szembeni védettség elérésre.

Ez a 12 milliárd font persze rengeteg pénz, de még mindig eltörpül a gazdaság életben tartására fordított 270 milliárd font költségvetési támogatás mellett. De úgy is számolhatunk, hogy

ha az oltási kampány révén három héttel korábban meg lehet nyitni a gazdaságot, akkor már legalább ugyanannyi veszteséget került el a szigetország, mint amennyibe az egész kampány került, beleértve az oltóanyagot is.

Hasonló következtetésre juthatunk a magyar adatok elemzése közben is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis a korlátozó intézkedések napi szinten 10-15 milliárd forintnyi veszteséget okoznak a gazdaságnak. Ha a két és fél millió ember beoltására elegendő Sinopharm-vakcina vásárlásával – amely a nyilvánosságra hozott szerződés szerint nettó 55 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetés számára – akár négy-hat nappal sikerül lerövidíteni a lezárásokat, már több veszteségtől mentesül a gazdaság, mint amennyibe a vakcinák kerültek.

Ezzel vágnak egybe a Pennsylvaniai Egyetem egyik közgazdász kutatójának eredményei is. Juan Castillo szerint egyetlen lakos beoltásával két év alatt 5800 dollárnyi veszteséget lehet megelőzni – miközben két vakcina ára ennek alig egy százaléka.

Nyilván ezek a megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy a brit vakcinabeszerzési program biztosra akart menni.

Ezért nemcsak arra figyeltek, hogy minden ígéretes vakcinából nagyobb mennyiségeket lekössenek, hanem arra is, hogy minél több oltóanyagot az országon belül gyártsanak,

mint például az AstraZeneca vakcináját – amellyel kapcsolatban a szigetországban nem merültek fel az európaiakhoz hasonló panaszok –, vagy a vizsgálatok utolsó fázisában levő és nagyon hatékonynak ígérkező Novavax vakcinát. De a korlátozásokkal Boris Johnson miniszterelnök is biztosra akar menni, így az erősödő optimizmus ellenére sem várható, hogy június 21-ről korábbra hozzák a teljes nyitást.