Hasonló következtetésre juthatunk a magyar adatok elemzése közben is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis a korlátozó intézkedések napi szinten 10-15 milliárd forintnyi veszteséget okoznak a gazdaságnak. Ha a két és fél millió ember beoltására elegendő Sinopharm-vakcina vásárlásával – amely a nyilvánosságra hozott szerződés szerint nettó 55 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetés számára – akár négy-hat nappal sikerül lerövidíteni a lezárásokat, már több veszteségtől mentesül a gazdaság, mint amennyibe a vakcinák kerültek.
Ezzel vágnak egybe a Pennsylvaniai Egyetem egyik közgazdász kutatójának eredményei is. Juan Castillo szerint egyetlen lakos beoltásával két év alatt 5800 dollárnyi veszteséget lehet megelőzni – miközben két vakcina ára ennek alig egy százaléka.
Nyilván ezek a megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy a brit vakcinabeszerzési program biztosra akart menni.
Ezért nemcsak arra figyeltek, hogy minden ígéretes vakcinából nagyobb mennyiségeket lekössenek, hanem arra is, hogy minél több oltóanyagot az országon belül gyártsanak,
mint például az AstraZeneca vakcináját – amellyel kapcsolatban a szigetországban nem merültek fel az európaiakhoz hasonló panaszok –, vagy a vizsgálatok utolsó fázisában levő és nagyon hatékonynak ígérkező Novavax vakcinát. De a korlátozásokkal Boris Johnson miniszterelnök is biztosra akar menni, így az erősödő optimizmus ellenére sem várható, hogy június 21-ről korábbra hozzák a teljes nyitást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!