Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.2016. március 22-én három robbantásos merénylet történt Brüsszelben: kettő a repülőtéren, egy a Maelbeek metróállomáson. A támadásnak 32 fő civil áldozata volt, három elkövető is meghalt. A sebesültek száma kétszáz fölött volt.
A sebesültek között két magyar állampolgár is volt – egy kormányalkalmazott és egy helyi cég dolgozója –, egyiküket belső vérzés, másikukat csonttörés miatt kellett megműteni.
Az iraki hírszerzés egyik tisztségviselője arról számolt be, hogy az Iszlám Állam a támadást megelőző két hónapban olyan terrortámadásokat tervezett Európában, amelyek célpontjai a repülőterek és a vasútállomások voltak.
Azt mondta, korábban tájékoztatták erről az európai országokat, de „akkoriban Brüsszel még nem volt a tervek része”. Szerinte
a terroristák a novemberi párizsi merényletek egyik főszervezőjeként számontartott Salah Abdeslam előző heti őrizetbe vétele miatt szervezték át Brüsszelbe a kitervelt műveletet.
A párizsi terrortámadás elkövetőinek búvóhelye Brüsszel Molenbeek negyedében volt 2016. március 18-án itt fogták el Salah Abdeslamot, akit a terrortámadásban való részvétellel gyanúsították.
A belga főváros tűzoltóságának szóvivője azt közölte, hogy a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren elkövetett kettős robbantásban tizennégyen meghaltak és kilencvenhatan megsebesültek.
Yvan Mayeur akkori brüsszeli polgármester arról számolt be, hogy az uniós intézmények közelében lévő metróállomáson mintegy fél órával később történt robbantás legalább húsz halálos áldozatot követelt, százhatan pedig megsebesültek. A belga szövetségi ügyész megerősítette, hogy öngyilkos merénylők követték el a támadást.
Lakossághoz viszonyítva Belgiumban a legmagasabb a külföldön harcoló dzsihadisták száma a nyugat-európai országok közül. Az országot sokan emlegetik a „dzsihadista ideológia melegágyaként”, illetve „dzsihadistatoborzó központként is”.
Napra pontosan egy évvel a brüsszeli támadások után 2017. március 22-én Londonban,
a parlament épületének közelében lévő Westminster hídon egy terrorista a gyalogosok közé hajtott, majd késsel a járőröző rendőrökre támadt, akik lelőtték. A merényletben öten meghaltak, ötvenen megsérültek.
A terrorcselekményt az 52 éves Khalid Masood követte el. Masood Nagy-Britanniában született, és a közép-angliai West Midlands országrészben élt. A Scotland Yard közlése szerint Masood többször állt bíróság előtt erőszakos bűncselekmények miatt, de terrorizmus vádjával nem vonták felelősségre.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Elfogatóparancsot adtak ki Benjámin Netanjahu ellen, Szijjártó Péter azonnal reagált
Pressman képmutatása nem ismer határokat
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
Farkasóra: ezért ébredünk fel hajnali három és négy óra között
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
K...rva nagy következmények
Megszólalt a válogatott focista, akit elfelejtett Marco Rossi
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
A pöcegödör legalján
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
