Az Európai Bizottság (EB) döntésének érvénytelenítését kéri az Európai Unió bíróságától a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága.

Izrael légicsapásokat mért Libanonra
A hadsereg szerint az akciók közvetlen fenyegetést hárítottak el.
Az Európai Bizottság (EB) döntésének érvénytelenítését kéri az Európai Unió bíróságától a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága.
A kezdeményező bizottság március 24-én keresetet nyújtott be, miután az EB 2021. január 15-én közölte, hogy nem indítja be a jogalkotást az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kilenc pontja kapcsán.
– Alaposan megvizsgáltuk a bizottság válaszát, és jogi képviselőinkkel arra a következtetésre jutottunk, hogy a közleményében súlyos hiányosságok vannak. Amellett, hogy a bizottság döntésével hátat fordított a több mint egymillió aláírónak, Európa ötvenmilliónyi, kisebbségben élő polgárának és az Európai Parlament háromnegyedes többségének, jogi kötelességét sem teljesítette. Az uniós törvényszéknek benyújtott részletes dokumentációban a jogi és procedurális hiányosságokra világítunk rá, és a döntés megszületéséig – amely akár másfél-két évig is elhúzódhat – folytatjuk a munkánkat az uniós kisebbségvédelmi törvények megszületéséért – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője és a kisebbségvédelmi kezdeményezés európai aláírásgyűjtését koordináló FUEN elnöke.
A kereset szerint a bizottság nem indokolta meg kellőképpen az MSPI több pontjára adott elutasító válaszát – a kilenc javaslat közül hét esetében nem tett eleget az indokolási kötelezettség követelményeinek –, ami eljárási hibának minősül. Indoklásuk szerint a bizottság nem vette figyelembe és elmulasztotta megválaszolni az MSPI képviselőinek szóbeli észrevételeit és magyarázatait.
Az uniós szervezet döntése értelmében hiába szereztek a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtéssel, és hiába szavazott az európai parlamenti képviselők elsöprő többsége a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett. A kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé ráadásul a nemzeti parlamentek is odaálltak, függetlenül az őket jellemző politikai többségtől. A magyar Országgyűlés és a német Bundestag mellett például a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta az ügyet – tájékoztatott róla korábban lapunk.
A hadsereg szerint az akciók közvetlen fenyegetést hárítottak el.
A mostani választások kulcskérdései a migráció és gazdaság.
Ausztrália és Kína közötti katonai feszültség újabb fordulatot vett.
Németországban megnyitották az urnákat.
Orbán Viktor: A nyugdíjasoknak jön az áfa-visszatérítés
Csúcsboksz és „vérfürdő” Rjádban! Ezúttal Bivol nyert és lett a félnehézsúly vitathatatlan bajnoka
Friss közleményt adott ki Ferenc pápáról a Vatikán
Nem kertelt a sikerkapitány: összeomlóban Németország, az időseket és a fiatalokat sem becsülik meg eléggé
Keverd össze a tejbegrízt pudinggal, nem hiszed el, mi lesz belőle
Megkongatta a vészharangot az ukrán hírszerzés: elkezdték felkészíteni a lakosságot Moszkva lépésére
Nagy Ferónak csak egyetlen kérdése maradt Orbán Viktor beszéde után
Vasárnapi sportműsor: Manchester City–Liverpool, Esbjerg–Győri ETO
Helyszíni fotókon mutatjuk a tragikus ceglédi vonatbaleset nyomait, amelyben két ember meghalt
Áttörés a gazdaságban: jön Európa legnagyobb adócsökkentése
Súlyosbodik Ferenc pápa állapota
Oszló holttestet találtak egy Teréz körúti lakásban
A hadsereg szerint az akciók közvetlen fenyegetést hárítottak el.
A mostani választások kulcskérdései a migráció és gazdaság.
Ausztrália és Kína közötti katonai feszültség újabb fordulatot vett.
Németországban megnyitották az urnákat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.