Brüsszeli felháborodás az AstraZeneca „rejtett” vakcinái miatt

Az Európai Bizottság szigorította a január vége óta érvényben lévő exportellenőrzési mechanizmusát.

Sydney, 2020. augusztus 19. Az AstraZeneca brit székhelyû gyógyszergyártó vállalat székháza Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy az AstraZeneca és az ausztrál kormány közötti megállapodásnak köszönhetõen az ausztrál lakosok a világon az elsõk között fogják megkapni a koronavírus elleni vakcinát, amennyiben azt sikerül kifejlesztenie a cégnek. MTI/AAP/Dan Himbrechts Fotó: Dan Himbrechts

Brüsszelben is felkorbácsolta a kedélyeket, hogy a La Stampa napilap beszámolója szerint az olasz hatóságok összesen huszonkilencmillió adag AstraZeneca-vakcinát találtak egy Róma közelében lévő településen, amiket a gyártó feltehetőleg az Egyesült Királyságba akart szállítani. A razziára a hét végén kertül sor, a „zsákmány” létét pedig az Európai Bizottság is megerősítette.

A huszonkilencmillió dózis majdnem duplája annak, amit az AstraZeneca eddig összesen leszállított az EU-s országoknak.

A brit–svéd vállalat és az unió között hatalmas a feszültség, mert előbbi a megígért oltóanyag mennyiségnek csak a töredékét tudja a blokkba szállítani, miközben az oltás tekintetében sokkal gyorsabb ütemben haladó briteket ellátja – részben a kontinensen gyártott – vakcinával. Az uniós bizottság lényegében emiatt szerdán szigorította is a január vége óta érvényben lévő exportellenőrzési mechanizmusát. Az Európai Bizottság tudomásul vette az olasz hatóságok razziájának eredményét, ám szerdán csak annyit közöltek az ügyben, hogy az AstraZenecánál kell érdeklődni az olaszországi Anagni településen talált dózismennyiséggel kapcsolatosan.

Egyes brüsszeli források szerint pedig épp az EU jelentette fel a céget az olasz hatóságoknál, mondván, feltételezhető, hogy innen (is) szökik kifelé a vakcina az EU-ból.

Az AstraZeneca frissen kiadott közleményében viszont cáfolta a vádakat. Mint írják,

jelenleg nem is terveznek exportot, az anagni üzemben pedig nem „készlethalmozás” történik,

hanem minőség-ellenőrzésre váró, illetve a Covax-együttműködésen keresztül a szegényebb országoknak szánt vakcinaszállítmányokról van szó. A cég szerint a huszonkilencmillió itt talált dózisból tizenhárom a Covax-rendszerbe, további tizenhat pedig közvetlenül az EU-ba került volna.

Boris Johnson brit miniszterelnök, miután megkapta az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját. London, 2021. március 19. Fotó: MTI/AP/Pool/Frank Augstein

Az EP is értetlenkedik a történteken

Mivel az EU-ban döcög az oltási kampány, ezért minden dózisnak jelentősége van. Erről is tárgyalnak majd az EU-s országok állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő online csúcsértekezletükön, ahol az AstraZeneca-botrány, a vakcinaútlevelek kérdése, illetve az oltóanyagok vitatott elosztási mechanizmusa is terítékre kerül majd.

A találkozó felvezetéseként szerdán az Európai Parlament is vitázott az ügyben, ahol magától értetődően nagy szerepet kapott a tragikus közegészségügyi helyzet, valamint Brüsszel és a svéd–brit cég csatája is.

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatok és tervezés területéért felelős bizottsági alelnök szerint „van néhány probléma” az uniós vakcinabeszerzéssel, ám a bizottság tartani akarja a kijelölt célt, miszerint nyár végéig az EU felnőtt lakosságának hetven százaléka megkapja az oltóanyagot.

A múlt héten beharangozott vakcinaútlevelek kérdésében a biztos szintén optimista: szerinte ezek már júniusra elkészülhetnek.

Arra kérte a társjogalkotó Európai Parlamentet, hogy gyorsított eljárásban tárgyalja majd a dokumentumok ügyét.

Manfred Weber az AstraZeneca-ügy margóján bírálta a bizottságot, a néppárti frakcióvezető szerint magyarázatot kellene adni rá, hogy a cég hogyan exportálhatott máris több vakcinát az EU-n kívülre, mint amennyit például Spanyolország eddig összesen kapott az uniós közös oltóanyag-beszerzésből. – A világ egy rideg hely, mi az EU-ban sem lehetünk naivak – mondta. A szociáldemokraták részéről annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a brit gyártó egész egyszerűen röhög az Európai Unión, s támogatták a minél szigorúbb exportellenőrzést.

A magyar Fidesz-delegáció részéről Tóth Edina szólalt fel az ülésen. Mint Brüsszelben elmondta,

a szomorú járványügyi mutatók fényében az EU-nak jelenleg a legégetőbb problémára, a vakcinabeszerzésre kellene koncentrálnia.

– A nagy átoltottság jelenti az egyedüli kiutat. (…) A brüsszeli intézmények azonban még most is ideológiailag motivált jogalkotásba kezdenek a vakcinaútlevéllel kapcsolatban – húzta alá, hozzátéve: most nem diszkriminatív útlevelekre, hanem vakcinára van szüksége az EU-s polgároknak. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője felszólalásában kijelentette: jó döntés volt a közös út, a közös vakcinabeszerzés felkarolása, mert csak így hagyhatjuk magunk mögött a járványt.

Johnson kinevette az EU-t? Nagy visszhangot kapott a brit sajtóban, és Brüsszelben sem aratott tetszést, hogy sajtóhírek szerint Boris Johnson miniszterelnök viccesen odaszólt a túl lassú uniós oltási kampánynak. A kormányfő zárt ajtók mögött, egy brit konzervatív párti videokonferencián azt mondta, hogy a brit siker a „kapitalizmusnak és a kapzsiságnak köszönhető”. A szigetországban e sorok írásakor több mint 28 millió embert, a felnőtt lakosság közel felét már beoltották. A Sky News hírcsatorna szerint Johnon rögtön kinyilvánította, hogy viccnek szánta a mondatot. Brüsszelben ez azonban nem talált megértő fülekre, főleg az AsraZeneca-botrány miatt, valamint órákkal azelőtt, hogy az országvezetők válságtanácskozásra készülnek a lassú oltási kampány miatt.