Harciasabb külpolitikára váltanak Washingtonban

Újabb diplomáciai botrány bontakozik ki az Egyesült Államok és Oroszország között, miután az ABC televízió szerdai interjújában Joe Biden gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Moszkva hazarendelte az amerikai nagykövetét, és éles reakciókban kelt ki Biden szavai ellen. Egészen különleges a helyzet: a diplomáciai kapcsolatokban ugyanis nem megszokott, hogy egy nagyhatalom vezetője nyíltan sértegeti egy másik ország elnökét. Ám nem Putyin az egyetlen nemzetközi vezető, aki harciasabb hangnemre számíthat az új amerikai adminisztrációtól: Erdoğan például hiába az USA legerősebb NATO-szövetségeseként számon tartott Törökország első embere, Biden valószínűleg őt sem kíméli majd.

2021. 03. 19. 5:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napok óta Joe Biden és Vlagyimir Putyin kardcsörtetésétől hangos a nemzetközi sajtó, de úgy tűnik, nem az orosz elnök az egyetlen, akivel az amerikai elnök látványosan nem törekszik jó viszonyra.

Január 20-i beiktatása óta ugyanis Joe Biden sorra hívja fel telefonon a világ vezetőit, a protokolláris gesztusra azonban mindeddig hiába várt az Egyesült Államok legerősebb NATO-szövetségeseként számon tartott Törökország első embere, Recep Tayyip Erdoğan.

A diplomácia nyelvén márpedig az udvariassági telefonhívások időzítése, illetve az effajta késlekedés önmagában is fontos üzenetet közvetít, a török államfő tehát mostanra biztosra veheti, hogy a problémamentesnek eddig sem nevezhető török–amerikai kétoldalú kapcsolatok az új washingtoni adminisztráció hivatalba lépésével csak még feszültebbek lesznek.

– Donald Trump ugyanis még elég megértő hozzáállást tanúsított Erdoğannal szemben

– magyarázta lapunk megkeresésére Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóintézetének munkatársa emlékeztetett: az előző amerikai elnök gesztust is tett török kollégája felé azzal, hogy 2019 őszén harminc kilométeres sávban kivonta az észak-szíriai határról az amerikai csapatokat, ezzel gyakorlatilag megteremtve a lehetőséget Ankarának, hogy offenzívát indítson a kurdok ellen. – Trump emellett az Ankara elleni szankciókat is igyekezett megakadályozni – tette hozzá a szakértő, aki szerint Joe Biden minden bizonnyal kiiktatja majd az effajta fékeket.

– Valójában Ankarában most attól félnek, hogy az amerikaiak még rá is tesznek majd most egy lapáttal: újraindulhat például az észak-szíriai kurdok washingtoni támogatása, folytatódhat a szankciós politika és az emberi jogi aggályoknak is újra – a Trump-érában tapasztaltaknál jóval nyomatékosabban – hangot adhatnak Washingtonban

– magyarázta a kutató.

Egeresi Zoltán szerint az elmúlt évtizedet tekintve az mindenképpen megállapítható, hogy Erdoğan nyugati megítélése meglehetősen sokat romlott. A szakértő szerint az amerikai kormányzatban már Donald Trump idején is alig akadt olyan a Fehér Házban, aki pozitívan állt volna a török elnökhöz, pedig a 2000-es évek elején még nagyon más volt a helyzet. – Akkor is akadtak problémás területek az amerikai–török kapcsolatokban, mondjuk Irak kapcsán, de sokkal támogatóbb volt a légkör. Emlékezetes például, hogy Barack Obama első külföldi útja – az északi szomszéd Kanada után – Törökországba vezetett első elnöksége idején, 2009-ben.

– Ez, összehasonlítva a jelennel, jól érzékelteti a kétoldalú viszony jelentős átalakulását

– magyarázta a szakértő. Egeresi Zoltán szerint az elhidegülés ugyanakkor korántsem tekinthető egyoldalú folyamatnak, hiszen Erdoğan bizalma is megingott Obamában, főként a 2013-as egyiptomi puccsra adott reakciója miatt, az pedig még tovább rontott a helyzeten, hogy 2014-től Washington elkezdte támogatni az Iszlám Állam ellen harcoló észak-szíriai kurdokat.

– Ez gyakorlatilag vörös posztó Ankarának

– magyarázta a kutató, hozzátéve: közben Erdoğant saját belpolitikai céljai is egyre távolabb lökték Amerikától, illetve a Nyugattól, a török–amerikai kapcsolatokon pedig az is mély sebet ejtett, hogy Washington még csak fontolóra se vette a 2016-os, ankarai puccskísérlet felelősének tartott, az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen török hitszónok kiadását.

– Ankara viszont leginkább azzal húzta ki a gyufát, hogy az oroszoktól szerezte be az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerét. Ez ugyanis az amerikaianak vörös posztó, s minden bizonnyal a Biden-adminisztrációnak is ez fogja a legnagyobb problémát jelenteni – magyarázta a kutató. Egeresi Zoltán elmondta azt is: Ankara abban sem reménykedhet Biden elnöksége alatt, hogy részt vehet olyan NATO-programokban, mint az amerikai F–35-ös vadászbombázó fejlesztési projektje, és bár az elmúlt hónapokban azt lehetett látni, hogy Ankara igyekezett apró gesztusokkal azt üzenni Washingtonnak, hogy készek a nézeteltérések elsimítását célul kitűző tárgyalásokra, úgy tűnik, Washington nem vevő erre, sőt inkább elutasító.

Az amerikai AP hírügynökség szerint mindenesetre Ankarában rendkívül aggasztó előjelnek tartják, hogy Biden még mindig nem kereste fel telefonon a török elnököt. Az sem titok, hogy Törökországban abban reménykedtek: Donald Trump még további négy évig marad a Fehér Házban, főleg azután, hogy egy tavaly nyáron a The New York Times című lapnak adott interjújában Biden arról beszélt, hogy

támogatja Törökország ellenzékét az „autokrata” Erdoğannal szemben.

A török sajtóban mindenesetre hónapok óta folynak a találgatások, mire számíthat Törökország a Biden-adminisztrációtól.

Többek között ezekre is reagálva Jen Psaki fehér házi szóvivő nemrég csak annyit mondott: sok olyan vezető van még a világon, akikkel mindeddig Biden nem beszélt, és biztosan Erdoğanra is sor kerül – majd egyszer.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.