– magyarázta a kutató, hozzátéve: közben Erdoğant saját belpolitikai céljai is egyre távolabb lökték Amerikától, illetve a Nyugattól, a török–amerikai kapcsolatokon pedig az is mély sebet ejtett, hogy Washington még csak fontolóra se vette a 2016-os, ankarai puccskísérlet felelősének tartott, az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen török hitszónok kiadását.
– Ankara viszont leginkább azzal húzta ki a gyufát, hogy az oroszoktól szerezte be az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerét. Ez ugyanis az amerikaianak vörös posztó, s minden bizonnyal a Biden-adminisztrációnak is ez fogja a legnagyobb problémát jelenteni – magyarázta a kutató. Egeresi Zoltán elmondta azt is: Ankara abban sem reménykedhet Biden elnöksége alatt, hogy részt vehet olyan NATO-programokban, mint az amerikai F–35-ös vadászbombázó fejlesztési projektje, és bár az elmúlt hónapokban azt lehetett látni, hogy Ankara igyekezett apró gesztusokkal azt üzenni Washingtonnak, hogy készek a nézeteltérések elsimítását célul kitűző tárgyalásokra, úgy tűnik, Washington nem vevő erre, sőt inkább elutasító.
Az amerikai AP hírügynökség szerint mindenesetre Ankarában rendkívül aggasztó előjelnek tartják, hogy Biden még mindig nem kereste fel telefonon a török elnököt. Az sem titok, hogy Törökországban abban reménykedtek: Donald Trump még további négy évig marad a Fehér Házban, főleg azután, hogy egy tavaly nyáron a The New York Times című lapnak adott interjújában Biden arról beszélt, hogy
támogatja Törökország ellenzékét az „autokrata” Erdoğannal szemben.
A török sajtóban mindenesetre hónapok óta folynak a találgatások, mire számíthat Törökország a Biden-adminisztrációtól.
Többek között ezekre is reagálva Jen Psaki fehér házi szóvivő nemrég csak annyit mondott: sok olyan vezető van még a világon, akikkel mindeddig Biden nem beszélt, és biztosan Erdoğanra is sor kerül – majd egyszer.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!