Napirenden tartják a szír elnök megbüntetését

A kormány és a biztonsági erők ellen már több európai államban nyújtottak be panaszt az áldozatok.

Damaszkusz, 2013. szeptember 26. A SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott képen Bassár el-Aszad szíriai elnök interjút ad a Telesur venezuelai állami televíziónak Damaszkuszban 2013. szeptember 25-én. (MTI/AP/SANA) Fotó: -

– jelentette ki Kostas. Hozzátette, hogy ha esetleg megindulna a vizsgálat, akkor tanúként nemcsak a támadások túlélőit, hanem a kormány azon tagjait is be lehetne idézni, akik kapcsolatban állnak Szíria vegyifegyver-arzenáljával, vagy ismerik azok működését.

A szíria Ejad al-Garib papírlappal takarja el az arcát a bírósági tárgyaláson. A férfi négy és fél év szabadságvesztést kapott, amiért hazájában 2011 szeptemberében közreműködött a rendszerellenesnek minősített emberek meghurcolásában
Fotó: MTI/AP/AFP/Thomas Lohnes

Problémát okoz azonban, hogy nincs olyan nemzetközi bíróság vagy szervezet, mely joghatósággal rendelkezne a szíriai civilek elleni bűncselekmények ügyében. A lakosság vagy az emberi jogi szervezetek olyan európai országok hatóságaihoz fordulnak segítségért, mint például Németország, Franciaország és Svédország. A felsorolt államokban egyébként több olyan büntetőeljárás is folyamatban van, ahol olyan személyeket vádoltak meg, akiket az Európába érkező menekültek között találtak meg. Legtöbbjük az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vagy a szíriai biztonsági erők alacsony rangú tagjai voltak, utóbbiakat nagyrészt emberi jogi visszaélésekkel vádolják. 2013-ban a szíriai Gúta városában hajtottak végre vegyi támadást a kormányerők, egyes becslések szerint közel kétezren hunytak el az akcióban. A támadást követően az ENSZ, valamint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet vizsgálatot indított, az általuk összegyűjtött bizonyítékok azonban soha nem vezettek el a felelősökhöz, és az elkövetőket sem tudták azonosítani.

Választások jönnek

A háború nemcsak a civileket sújtotta nagy mértékben, hanem a gazdaságot is, mely gyakorlatilag összeomlott: felmérések szerint az ország rosszabb állapotban van, mint 2014-ben és 2015-ben, a fegyveres konfliktusok csúcsán, továbbá a lakosság több mint nyolcvan százaléka elszegényedett. A következő hónapban elnöki választásokat tartanak a közel-keleti államban, bár egyelőre még nem hozták nyilvánosságra a pozícióért induló politikusok névsorát. Egyes előrejelzések szerint Aszaddal szemben indulhat Dzsamál Szulimán, a Szíria holnapja nevű mozgalom jelöltje. A párt a pluralista demokrácia értékeit képviseli, ennek értelmében olyan kormányzást alakítanának ki, amelyben minden kisebbségi csoport képviseltethetné magát. Szakértők szerint mérföldkő lehet az áprilisi választás az ország történetében, ugyanis az elmúlt évek eseményei következtében sok Aszad-támogató elfordult az elnöktől, bár végső győzelme aligha kérdéses.