Beérett a keleti nyitás politikája

A környezettudatos gazdaság Japánban rendkívül fejlett szinten van, ezért a kelet-ázsiai szigetország hazánkban tevékenykedő vállalatai révén mi magunk is sokat tanulhatunk tőlük. A digitális és a zöldforradalomnak köszönhetően egy új gazdasági korszak elején vagyunk, ez pedig új kötelességeket és feladatokat ad nekünk, de egyúttal új lehetőségeket és perspektívákat is – mondta lapunknak Navracsics Tibor. A magyarországi japán nagykövetség által rendezett háttérbeszélgetésen az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos egyebek mellett Japán magyarországi jelenlétéről, a két ország gazdasági kapcsolatairól és a magyar kormány keleti nyitáspolitikájáról is beszélt Abe Sindzó volt japán kormányfő korábbi tanácsadójával és szövegírójával, Tanigucsi Tomohikóval.

2018.05.10. Bridgestone gumigyár, Tatabánya. Fotó: Móricz-Sabján Simon Fotó: MORICZ SABJAN SIMON

Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a japán vállalatok jelenléte rendkívül fontos mind az északnyugati régió, mind egész Magyarország szempontjából, s mivel a környezettudatos gazdaság Japánban rendkívül fejlett szinten van, ezért mi magunk is sokat tanulhatunk tőlük. – Egy új gazdasági korszak elején vagyunk a digitális és a zöldforradalomnak köszönhetően, ez pedig új kötelességeket és feladatokat ad nekünk, de egyúttal új lehetőségeket és perspektívákat is – fogalmazott az egykori uniós biztos. Hozzáfűzte:

a magyar–japán kapcsolatok új fejezete lehet, hogy együtt lépünk be ebbe az új korszakba, ehhez pedig kiváló alapot nyújt a már meglévő közös beruházások során kialakult bizalmi kapcsolat a két ország között.

Navracsics Tibor és Tanigucsi Tomohikó egyetértett abban, hogy a turizmusban rejlő lehetőségek is tovább erősíthetik a két ország kapcsolatát Fotó: Kurucz Árpád Magyar Nemzet

Lehetőségek a turizmusban

A keleti nyitás stratégiájának az elmúlt tíz évben elért eredményeit firtató kérdésre válaszolva a kormánybiztos kiemelte: amikor Magyarországról, illetve a magyar helyzetről beszélünk, valójában két, egymástól elkülönülő szinten kell értelmeznünk országunk külkapcsolatait. – Magyarország ugyanis az Európai Unió tagja, tehát nem hagyható figyelmen kívül az immár 27 tagállamból álló közösség gazdasági és geopolitikai pozíciója. Másrészt ugyanakkor hazánk önálló nemzetként, illetve nemzetgazdaságként is hozzákapcsolódik a világgazdaság vérkeringéséhez – fogalmazott Navracsics Tibor. Hozzáfűzte: a magyar gazdaság rendkívül mélyen be van ágyazódva az Európai Unió gazdaságába, tíz évvel ezelőtt azonban maga az EU is kereste a kiutat a mély gazdasági recesszióból.

– Stratégiai döntést kellett tehát hoznia a magyar kormánynak, hogy hogyan kezelje az egész kontinenst letaglózó helyzetet, az pedig egyértelmű volt, hogy teljesen új alapokra kell helyezni a stratégiánkat

– magyarázta a kormánybiztos. Mint mondta, ezért tette le a voksát a magyar kormány a keleti nyitás politikája mellett, ami azt jelenti, hogy a hagyományos európai uniós, illetve észak-atlanti piacaink megtartásával párhuzamosan – a kölcsönösen előnyös, új lehetőségekben bízva – megnyitottuk kapuinkat kelet felé is. – Japán, Kína vagy Dél-Korea, illetve a közép-ázsiai országok számára vonzó befektetési környezet lehet az Európai Unió szívében fekvő Magyarország, miközben az ázsiai országokban a magyar vállalatok számára is komoly lehetőségek kínálkoznak a vízgazdálkodás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság vagy az informatika területén – magyarázta Navracsics Tibor.

– Ezt tekintem a magyar gazdaságpolitika legnagyobb sikerének: innovatív, aktív szereplőként vagyunk részesei az Európai Unió egységes piacának, miközben a feltörekvő közép- és kelet-ázsiai gazdaságokhoz is kapcsolódni tudunk, ebből pedig a magyar emberek és a magyar gazdaság is sokat profitálhat

– fűzte hozzá.

Tanigucsi Tomohikó a gazdaságban rejlő együttműködési lehetőségek mellett fontos szektornak nevezte a turizmust is. A hazánkban kétszer is megforduló gazdasági szakértő úgy fogalmazott: az ország tele van olyan rejtett kincsekkel, amelyek csak arra várnak, hogy a turisták felfedezzék őket. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor emlékeztetett: a korábbi évtizedekben a japán turisták jelentős hányadát tették ki a Magyarországra látogatóknak, ez azonban sajnos az elmúlt 10-15 évben némileg visszaesett.

– A turisztikai együttműködés fellendítésére ugyanakkor kiváló alkalom kínálkozik majd 2023-ban, amikor is szülővárosom, Veszprém lesz az Európai Unió kulturális fővárosa, számos programlehetőséggel várva a világ minden tájáról érkező érdeklődőket

– fűzte hozzá a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projektért is felelős kormánybiztos.