A japán vállalatok hosszú ideje meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaság működésében és növekedésében, rendkívül magas technológiai színvonalukkal pedig hozzájárulnak a hazai gazdaság dimenzióváltásához. Ma Magyarországon 180 japán vállalat több mint harmincezer embernek ad munkát, a szigetország pedig a távol-keleti országok közül – Dél-Koreát követően – a második legjelentősebb beruházó hazánkban.
A gyártással foglalkozó vállalatok közül egyébként a legjelentősebbek – például a Suzuki, a Toray, a Bridgestone vagy a Denso – hazánk északnyugati régiójában találták meg számításaikat,
ezért Navracsics Tibort, a Vidékfejlesztési Kormánybizottság Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztosát és Abe Sindzó korábbi japán kormányfő egykori tanácsadóját, Tanigucsi Tomohikót kérdeztük a magyar külgazdaság keleti nyitáspolitikájának eddigi sikereiről, valamint a két ország együttműködésének további lehetőségeiről.
Családpolitika mindenekelőtt
Tanigucsi Tomohikó lapunknak hangsúlyozta: az ország makroadatait látva nem kell géniusznak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, Magyarország az elmúlt évtizedben a régiós országokhoz, de főleg az Európai Unióhoz viszonyítva is az élvonalban van, az elmúlt években tapasztalt 4-5 százalékos GDP-növekedés ugyanis a világgazdaság jelenlegi körülményeit tekintve kiemelkedő teljesítménynek számít.
– Ráadásul a magyar kormány elvégezte a legfontosabb feladatot is, amit egy kormány tehet az országért: munkahelyeket teremtett, a 2010-es évek elejét jellemző 11 százalék körüli munkanélküliséget pedig három százalék körülire csökkentette
– fogalmazott Tanigucsi, aki egyúttal a magyar kormány családpolitikáját is méltatta.
Emlékeztetett: az Abe Sindzó nevével fémjelzett Abenomics gazdaságpolitikának szintén fontos célkitűzése volt a születendő gyermekek számának növelése.
– Ahogyan az Magyarországon is hangsúlyossá vált az elmúlt években, a japán kormány számára is egyértelmű, hogy támogatni kell a családalapítást és a születések számának növekedését. Erről az útról az új japán miniszterelnök, Szuga Josihide sem fog letérni
– hangsúlyozta Tanigucsi. A professzor hozzáfűzte: egy kormány akkor tudja a legtöbbet tenni az állampolgáraiért, ha a megfelelő feltételek megteremtésével ösztönzi a családépítést. Magyarország büszke lehet arra, hogy egyedülálló modelljével rálépett erre az útra, s példát mutat más országoknak is.
Zöld irány a gazdaságban
Beszélt arról is: noha a japánoknak Magyarországról elsősorban a kultúra, a herendi porcelán vagy az 50-es, 60-as években sikert sikerre halmozó Aranycsapat jut eszébe, kétségtelen, hogy a régióban egyedülállónak tekinthető befektetési környezet az, ami az országot leginkább vonzóvá teszi a japán vállalatok számára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a japán kormánynak eltökélt szándéka, hogy a japán gazdaság 2050-re karbonsemlegessé váljon, ráadásul az úgynevezett „zöld növekedési stratégia” elsősorban az autóiparra koncentrál, s mivel Tokió a vállalatokat is igyekszik zöldberuházások végrehajtására ösztönözni, így felmerül a kérdés, hogy a japán befektetők milyen lépéseket tudnak Magyarországgal közösen tenni ezen az úton.
Tanigucsi szerint a fosszilis üzemanyagrendszerek elhagyása, illetve az elektromos járművek előtérbe helyezése világszerte a sürgető célkitűzések között kell hogy legyen, ha pedig Tokió ebben partnerre talál Budapestben, akkor azzal Magyarország még inkább magára vonná a világ figyelmét.
