Régi fegyverhez nyúltak a németek hazánk pocskondiázásakor

A „német propaganda” kifejezés hallatán minden bizonnyal sokak hátán a hideg futkos, és valószínűleg Goebbels tevékenysége is eszébe jut néhányaknak. Pedig német propaganda nem csupán a náci Harmadik Birodalom idején működött, hanem előtte és annak bukása után is.

Budapest, 2015. február 1. Heller Ágnes filozófus interjút ad a Deutsche Welle tévétársaság stábjának a Százezren az internetadó ellen, valamint a 60 ezren a Magánnyugdíjukért Facebook-csoport Tavasz jön - Orbán megy! elnevezésû tüntetésen Budapesten, a Kossuth téren 2015. február 1-jén. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A német média külföldre való terjeszkedésének egyik első példája a weimari köztársaságban működő Weltrundfunksender rádió volt, mely 1929-ben kezdte meg működését, és elsősorban a német emigránsokat kívánta megszólítani – olvasható a Híradó.hu cikkében.

Az 1933-as nemzetiszocialista hatalomátvétel természetesen nem hagyta érintetlenül a külföldre sugárzó rádióadót, melyet propagandájuk szolgálatába állítottak Deutscher Kurzwellensender néven.

Az 1936-os berlini olimpia idején nagy figyelmet kapott a nemzetközi adó, a rádióban a játékok ideje alatt naponta több mint húsz hírműsor készült, angol, holland, spanyol és természetesen német nyelven.

A nemzetközi műsorszórás a világháború idején sem szűnt meg, sőt

egészen 1945 májusáig, a végső világháborús vereségig sugározta a náci propagandát.

Az amerikaiak „minden idők legnagyobb hazugsággyárának” nevezték a német rövidhullámú rádiót, a Deutscher Kurzwellensendert.

A világháborús vereség után nyolc esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra nemzetközi műsorszórás érkezzen Németországból, ekkor már a Deutsche Welle (DW) néven működő rádió segítségével. Az adó egyre több nyelven és platformon kezdte sugározni adását, hamarosan pedig már magyar nyelven is gyártanak tartalmakat.

Magyarul ugyan még nem, de Magyarországról már készítettek propagandisztikus riportot, amiért aztán sajnálkoztak ugyan, de a nyilvánvaló csúsztatások miatti bocsánatkérés továbbra is várat magára.

A DW a riportban ugyanis azt sugallta a felújítás kapcsán, hogy a magyar kormány a múltba akar visszatérni, a törekvése nacionalista.

A csatorna főigazgatója, Peter Limbourg nemrégiben bejelentette, magyar nyelvű tartalmakat is gyártanak majd, és ennek szükségességét azzal indokolta, hogy az európai történésekről szeretnének valós képet adni, és olyan, a magyar médiában szerinte kevésbe tárgyalt témákat is említett mint az emberi, kisebbségi jogok, LGBTQ-témák.

Egyértelmű és nyílt beavatkozás a német állami média részéről egy szövetséges ország belügyeibe

– értékelte Kiszelly Zoltán politológus a Híradó.hu megkeresésére a Deutsche Welle terjeszkedését.

Példaként említette a Szabad Európa újraindítását, ami az amerikai érdekeket szolgálja ki.

Kiszelly Zoltán elmondta: a csatorna főigazgatójának kijelentése, mely szerint olyan témákat akarnak tárgyalni, melyekről a magyar médiában szerintük kevés szó esik, egyértelműen azt jelzi, hogy befolyást akarnak gyakorolni a jövő évi országgyűlési választásokra. Egyáltalán nem arról van szó, hogy színesíteni akarnák a médiapalettát, hiszen a főigazgató maga mondta, hogy hiánypótlást akarnak végezni Magyarországon.

Interjút készít a Deutsche Welle stábja Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A DW hasonlóan az Euronewshoz egy választási év előtt kezd magyar sugárzásba. Utóbbi a migrációs válság idején egyértelműen bevándorláspárti riportokat készített, és a magyar kormány álláspontját igyekezett aláásni.

„Németországban és Franciaországban eközben minden eszközzel igyekeznek kiszorítani például a Russia Today műsorát, mondván, hogy az külföldi propaganda, de azt, hogy ők egy szövetséges országban kezdenek különböző adások sugárzásába, azt nem tartják beavatkozásnak vagy propagandának”

– hívta fel a figyelmet Kiszelly Zoltán.

Boris Kálnoky, a Die Welt korábbi budapesti és közép-európai tudósítója és a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta a Kossuth rádióban, hogy a német médiában íratlan szabályként ott van, hogy „Magyarországról vagy rosszat, vagy semmit”, aki pedig ezt a szabályt megszegi, arra rásütik annak a bélyegét, hogy a nacionalista, antiszemita erők mellett áll – derül ki a cikkből.