Tíz éve érte Japánt a tragikus fukusimai katasztrófa

2011. március 11-én földrengés, szökőár és atombaleset sújtotta az ázsiai országot.

Futaba, 2021. március 10. Buddhista templom összedõlt kapuja a Fukusima prefektúrabeli Futabában 2021. február 28-án. A templom azon a területen van, amelyet korábban lezártak a Fukusima-1-es atomerõmûvet a 2011-es földrengésben és szökõárban ért súlyos sérülése miatt, majd ezt a részt 2020 márciusában megnyitották. A több mint 18 ezer ember halálát okozó fölldrengés és szökõár 10. évfordulója 2021. március 11-én lesz. MTI/AP/Komae Hiro Fotó: Komae Hiro

Országszerte egyperces néma csönddel emlékeztek meg a fukusimai katasztrófa áldozatairól Japánban. A gyász perce helyi idő szerint 14.46-kor kezdődött, mivel tíz évvel ezelőtt pontosan ebben az időpontban történt a szerencsétlenség.

Délután 2.46, az országos megemlékezés kezdete 2021. március 11-én, a Japán északkeleti partvidékét sújtó földrengés és szökőár tizedik évfordulója alkalmából
Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

2011. március 11-én óriási erősségű, kilences magnitúdójú földrengés rázta meg a szigetország keleti partvidékén fekvő Fukusima prefektúrát. A rengés következtében hatalmas szökőár keletkezett, amely elsöpörte a part menti településeket

– összesen mintegy négyszáz kilométer széles partszakaszon csapott le a cunami.

Buddhista templom egyik összedőlt épülete a Fukusima prefektúrabeli Futabában 2021. február 28-án
Fotó: MTI/AP/Komae Hiro

A természeti csapásban megrongálódott a fukusimai atomerőmű is, a világ második legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézve elő az Ukrajna északi részén bekövetkezett csernobili atomerőmű-baleset után.

Japán történelmének a legnagyobb tragédiája több mint tizennyolcezer áldozatot követelt, akik közül a legtöbben a szökőárban vesztették életüket.

Megemlékezés a tokiói Hibija Parkban 2021. március 11-én
Fotó: MTI/AP/Eugene Hoshiko

A szerencsétlenség tizedik évfordulója alkalmából Tokióban tartott megemlékezésen Naruhito császár és Szuga Josihide miniszterelnök is beszédet mondott az elhunytak emlékére.

Naruhito japán császár és Maszako császárné az áldozatok oltára előtt a tokiói országos megemlékezésen 2021. március 11-én
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Behrouz

– Belegondolni is elviselhetetlen, mit érezhetnek mindazok, akik elveszítették a szeretteiket és a barátaikat

– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve:

– Japán sosem fogja elfelejteni a katasztrófától kapott leckét, és továbbra is támogatást nyújt az érintetteknek, hogy mindannyian újrakezdhessék az életüket.

A szerencsétlenség következtében közel félmillió ember maradt hajlék nélkül. Közülük több mint negyvenezren máig sem térhettek vissza az otthonukba, nagy részük ugyanis a fukusimai atomerőmű sugárszennyezés miatt még mindig lakhatatlan környékén élt.

Kordonok zárják le a Fukusima prefektúrabeli Tomioka egy részét 2021. február 26-án. A városrész ahhoz a lezárt területhez tartozik, amely mintegy tíz kilométerre van a 2011-es földrengésben és szökőárban súlyosan megsérült Fukusima–1-es atomerőműtől
Fotó: MTI/AP/Komae Hiro

A japán kormány hozzávetőlegesen kétszáznyolcvanmilliárd dollárt – mintegy 64 ezer milliárd forintot – fordított a régió helyreállítására, beleértve az utak, a házak és a part menti védőgát felépítését, valamint az érintettek megélhetésére fordított támogatást. A sugárszennyezés miatt Fukusima egy része kimaradt az újjáépítésből, mivel a prefektúra földjeinek 2,4 százaléka az atomerőmű körül még mindig tiltott zónának számít, ahol azóta is mintegy 14 millió tonna radioaktív hulladék áll zsákokba halmozva.

Sugárfertőzött földet, faágakat és egyéb hulladékot tartalmazó zsákokat tárolnak átmenetileg egy parkban, a Fukusima prefektúrabeli Tomioka lezárt részén 2021. február 26-án
Fotó: MTI/AP/Komae Hiro