Ünnepelik a balliberális lapok a Fidesz és a néppárt szakítását

A Der Spiegel szerint Manfred Weber megbukott hídépítőként, a nemzetközi lapok a magyar kormánypárt elszigetelődését vizionálják.

BUDAPEST, HUNGARY - JUNE 04: Hungarian Prime Minister Viktor Orban (L) and European People's Party (EPP) Manfred Weber (R) give a statement following their meeting at the Hungarian Parliament in Budapest, Hungary, on June 04, 2015. Hungarian Prime Ministry Press Office / Anadolu Agency (Photo by Hungarian Prime Ministry Press O / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: Anadolu Agency via AFP

Balliberális politikusok és véleményvezérek kommentárjaival helyezte kontextusba a Fidesz és az Európai Néppárt konfliktusát a nemzetközi sajtó azt követően, hogy szerdán a magyar kormánypárt bejelentette: kivonul az európai pártcsalád frakciójából. A The Washington Post című amerikai balliberális lap például Iratxe Garciát, az Európai Parlament balközép Progresszív Szocialisták és Demokraták Szövetsége elnökét szólította meg az ügy kapcsán. Garcia úgy fogalmazott, hogy

„a Fideszt évekkel ezelőtt ki kellett volna rúgni. Ehelyett a néppárt képviselőcsoportja ült és nézett, miközben Orbán antidemokratikus kormánya újra és újra megtámadta az európai polgárok szabadságjogait”.

A The New York Times liberális napilap szintén Magyarországgal szemben kritikus hangvételű cikkben számolt be az eseményekről. A lap szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Néppártból való kilépéssel elveszítette azt a pajzsot, amely eddig megvédte a súlyos büntetésektől.

Hazánk elszigetelődését vizionálják

A cikk szerint Orbán éveken keresztül hadakozott az EU-val, miközben folyamatosan erodálta országában a demokráciát, így a szövetség jelezte, hogy végül kiutasíthatja. A lap rámutatott, hogy egyes európai konzervatívok régóta panaszkodnak arra, hogy Orbán befogadása azt jelenti, hogy kompromittálják az alapelveiket, és lehetővé teszik, amit ő „illiberális államnak” nevezett. Az elszigetelődés Magyarország számára az uniós támogatási alapok elvesztését is jelentheti. A cikk úgy fogalmazott, hogy Orbán abban a reményben lépett ki a néppártból, hogy hazájában megerősíti a róla kialakult szabadságharcos képét, miközben hivatalba lépése óta a legsúlyosabb válsággal néz szembe – a közelgő választások előtt.

A cikk szerint Orbán megszüntette Magyarország igazságszolgáltatásának és médiájának függetlenségét, célba vette a civil szervezeteket, elfojtotta az ellenvéleményeket és kitoloncolta a háború sújtotta Szíriából érkező menekülteket, így az Európai Néppárton belül nőtt a nyomás a kizárására.

A cikk rámutatott: elemzők szerint Orbán úgy számolhatott, hogy nem kell tartania senkitől, akinek a néppártban szoros kapcsolata van Angela Merkel német kancellárral, ezért a pártcsoport már nem is olyan hasznos számára.

A „családi drámának” még nincs vége

A brüsszeli Politico.eu hosszú elemzést közölt a magyar kormánypárt és a néppárt hosszú ideje tartó zavaros viszonyáról. A lap szerzője szerint a fideszes képviselők kilépése az EPP-frakcióból egy sokéves, feszültségekkel terhelt viszony végkifejlete, mely egyebek mellett a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztéséhez vezetett 2019-ben, de a magyar kormánypárt EP-képviselői ezt követően is az EPP-frakció tagjai maradhattak.

„Bár Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése a Fidesz kilépéséről az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjából egy fejezetet lezárt, de a »családdráma« ezzel még távolról sem ért véget”

– írta a Politico.eu. A híroldal szerint a kérdés most mindkét fél számára az, vajon a szakítás kedvező vagy inkább káros lépésnek bizonyul-e hosszabb távon, miközben rövid távon mindketten vesztenek valamit: az EPP-frakció 12 fideszes képviselőt, ami után még mindig a legnagyobb csoportosulás marad az EP-ben, míg a Fidesz a továbbiakban nem lesz része annak a nagy, befolyásos és gazdag politikai erőnek, amely eddig platformot biztosított neki az európai politikai színtéren.

„A »politikai családi dráma« következő fejezetét az jelentené, ha a Fideszt magából az EPP-ből is kizárnák, vagy esetleg még előbb magától kilépne – Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő nyilatkozata szerint a történtek ebbe az irányba mutatnak. Mindeközben parlamenti körökben köztudottnak számít, hogy a Fidesz már korábban tárgyalásokat folytatott a lehetséges együttműködésről az EU-val szemben leginkább kritikus két frakcióval, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjával, illetve a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoporttal”

– írta a Politico.eu.

„Orbán nélkül”

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap csütörtöki számában Orbán nélkül címmel jelentetett meg kommentárt.

„A nyilvánosság számára az ügy úgy fogható fel, hogy itt egy olyan döntés született, amit már nem lehetett elkerülni. Egy nacionalista, aki az »illiberális demokrácia« szószólója, egyszerűen nem fér már bele egy olyan polgári közösségbe, ami generációk óta viszi előre az európai integrációt”

– írta a lap szerzője, aki szerint a strasbourgi mindennapokra Orbán visszavonulója kevés hatással van. Az EPP-frakció nincs ráutalva a szavazataira. A jobboldali frakciókban pedig Orbán embereinek jóval kevesebb befolyásuk lehet a törvényhozásra, és ez Orbánra is érvényes.

A miniszterelnök nemcsak a kereszténydemokrata támogatást veszíti el, ami mindig fontos volt neki a populistákkal való flörtölés ellenére is, hanem a sokat érő politikai kapcsolatokat is. „Orbán most végre többet kap egy kedves pofonnál”

– szólt a Handelsblatt.com oldalán megjelent kommentár, amely megírta, hogy az EPP-nek végre sikerült kiszorítani a Fideszt a frakciójából. Mint azt a lap szerzője írta, évekig az volt a legkeményebb eljárás Orbán ellen, hogy Juncker kisebb pofonokkal köszöntötte őt a kamerák előtt.

„Az autokrata fütyül a mások szerint alapvető európai értékekre: pluralizmus, szabad média, szabad kutatás. Mostanra az EU is komolyabban áll a dologhoz, de ez eddig keveset segített. A probléma az, hogy nagy többség kell ahhoz, ha egy államot tényleg nyomás alá akarnak helyezni”

– írta a szerző. Sokan attól tartottak, hogy Magyarország után ők kerülnek célkeresztbe, ezért évekig sajnálkoztak Orbán viselkedése miatt, de alig büntették azt. Az EPP most 148 szavazattal fogadta el a módosítást, a Fidesz pedig, a korábbi kijelentéseknek megfelelően, bejelentette a kilépését, megelőzve ezzel a kizárást. Az, hogy az EPP évekig nem tudta ezt a lépést megtenni, szégyenletes.

„Az Európai Parlament összetétele szempontjából a hír nem jó, mert most a képviselők egynegyede tartozik olyan csoportokhoz a jobboldal szélén, akik miatt nehezebb lesz döntéseket hozni” – írta a publicista.

Weber megbukott „hídépítőként”

A Spiegel.de című portálon A romok, amiket Orbán maga mögött hagy címmel jelent meg egy kommentár, amelyben a szerző azt írta, hogy

Weber ismét kedvenc szerepét akarta eljátszani a szerdai ülésen: a hídépítőét. A híd azonban gyorsan összeomlott, és romokban hever a remény és csillapítás politikája is, amit főleg a CDU és a CSU követett évekig Orbánnal szemben.