A mianmari válságot már Londonba is importálták

Kizárta a nagykövetet az épületből a helyettese. Mianmarban rendületlenül zajlanak a tüntetések.

London, 2021. április 8. Kjau Zvar Minn, Mianmar londoni nagykövete (j) elsétál a diplomáciai képviselet épületének bejárata elõtt 2021. április 7-én. Mianmar nagykövete ezen a napon közölte, hogy a helyettese, Csit Vin kizárta õt a diplomáciai képviselet épületébõl, és a junta nevében átvette az irányítást. Az Egyesült Királyság a mianmari hadsereg puccsát követõen szankciókat vezetett be egyes tábornokok, illetve a hadsereghez köthetõ üzleti érdekeltségek ellen, London pedig felszólította a juntát, haladéktalanul állítsa helyre a demokráciát. MTI/AP/Alberto Pezzali Fotó: Alberto Pezzali

Mianmar londoni nagykövete szerdán azt közölte, hogy a helyettese kizárta őt a diplomáciai képviselet épületéből, és a junta nevében átvette az irányítást. – Ez tulajdonképpen egy puccs, méghozzá London közepén – hangsúlyozta újságíróknak Kjau Zvar Minn a nagykövetség épülete előtt, és hozzátette, kapcsolatba lépett a brit külügyminisztériummal.

Diplomáciai források megerősítették, hogy a nagykövet helyettese, Csit Vin átvette az irányítást a diplomáciai képviseleten. Kjau Zvar Minn nemrég szakított a délkelet-ázsiai ország kormánya ellen február elején puccsot végrehajtó hadsereggel, amelyet márciusban felszólított, engedje szabadon a hatalomátvétel nyomán őrizetbe vett Aung Szan Szú Kjit, Mianmar addigi de facto vezetőjét.

Kjau Zvar Minn, Mianmar londoni nagykövete elsétál a diplomáciai képviselet épületének bejárata előtt.
Fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali

A rendőrség bejelentése szerint az épület előtt tüntetők gyülekeztek, a nagykövet pedig nem hajlandó elhagyni a helyszínt arra hivatkozva, hogy „ez az ő épülete”. A brit külügyi tárca egyik szóvivője által jegyzett közlemény szerint a minisztérium további részleteket igyekszik megtudni az ügyről. Az Egyesült Királyság a mianmari hadsereg puccsát követően szankciókat vezetett be egyes tábornokok, illetve a hadsereghez köthető üzleti érdekeltségek ellen, London pedig felszólította a juntát, haladéktalanul állítsa helyre a demokráciát.

Házilag készített légpuskát tart a kezében egy tiltakozó a katonai hatalomátvétel elleni tüntetésen a mianmari Rangunban
Fotó: MTI/AP

A hadsereg február 1-jén vette át a hatalmat Mianmarban, arra hivatkozva, hogy a civil kormány nem hallgatta meg panaszaikat az előző választásokkal kapcsolatban, amelyeket toronymagasan Aung Szan Szú Kjí Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű pártja nyert meg. A parlament megalakulása előtti órákban őrizetbe vették az országot de facto irányító, Nobel-békedíjas Szu Kjít, az államfőt és több vezető politikust.

A kínai termékek bojkottjára felszólító plakátokat tartanak a kezükben tiltakozók Rangunban
Fotó: MTI/EPA

Az országban rendszeresek a puccsellenes tüntetések, amelyeket a hadsereg könyörtelenül vérbe fojt. Az elmúlt hetekben 581 tiltakozót gyilkoltak meg a Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) szerint. Az őrizetbe vettek száma megközelítette a háromezer-ötszázat, túlnyomó többségük továbbra is börtönben van. A helyi média szerint a mianmari biztonsági erők lövéseket adtak le a katonai rezsim ellen tüntető tömegre szerdán, újabb legkevesebb tizenhárom tüntető meghalt, és többen megsebesültek. Eközben több kisebb robbanás rázta meg az ország legnépesebb városát, Rangunt, lángba borult egy kínai tulajdonban lévő gyár. A katonai kormányzatot vezető Min Aung Hlaing szerdán közölte: a polgári engedetlenségi mozgalom miatt kórházak, iskolák, hivatalok és gyárak működése lehetetlenült el. Megjegyezte továbbá, hogy a mozgalom szerinte tönkreteszi az országot.