A negyven év alattiakat támadja a brazil mutáns

Szakértők szerint Brazíliában még legalább két hétig súlyosbodni fog a pandémia.

Brazíliaváros, 2021. március 31. Jair Bolsonaro brazil elnök (j) sajtótájékoztatót tart a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését szolgáló mentõcsomagról a Planalto elnöki palotában Brazíliavárosban 2021. március 31-én. MTI/AP/Eraldo Peres Fotó: Eraldo Peres

Egyre inkább a negyvenévesnél fiatalabbakat támadja meg Brazíliában a koronavírus helyileg kialakult, P.1 nevű variánsa. Ezt a változatot először idén január elején észlelték az egyik japán repülőtérre érkező brazíliai utason. A Brazil Intenzív Terápiás Orvosok szövetségének keddi jelentése szerint

a brazil kórházak intenzív részlegein immár 52 százalékos a negyven év alatti betegek aránya, ami 16,5 százalékos emelkedés decemberhez és februárhoz képest.

A jelenségre csak találgatják a magyarázatot a szakértők. Az egyik feltételezett ok a vuhani alapvírustól eltérő, helyileg Manaus városában azonosított vírusvariáns lehet, amely úgy tűnik, hevesebben támadja a fiatalokat. További magyarázatul szolgálhat, hogy

az idősebbek körében növekszik a beoltottság, és az, hogy a fiatalok kevésbé szigetelik el magukat,

nem tartanak kellően a járványtól. Jelenleg Brazília a világjárvány globális góca. A ragály miatti halálos áldozatok száma jelenleg meghaladja a 350 ezret, míg az év elején 200 ezer elhunytat regisztráltak. Előrejelzések szerint a következő két hétben még növekszik a napi halálos áldozatok száma, a csúcson átlag 3500 haláleset várható. A kórházakban ugyanakkor nincs elég intenzív kezelést biztosító hely, és vannak, akik az üresedésre várva halnak meg. A temetők is megteltek.

Brazília súlyos járványhelyzete miatt Franciaország ugyancsak kedden, további intézkedésig felfüggesztette a polgári légiutas-forgalmat a két ország között

– jelentette be Jean Castex miniszterelnök. Franciaországban először február elején észlelték a P.1 nevű variánst, amely a dél-afrikai változattal együtt a franciaországi fertőzések négy százalékát adja – egy hónappal ezelőtt ez az arány még hat százalék volt. A megbetegedések nyolcvan százaléka továbbra is az először tavaly szeptemberben detektált, fertőzőképesebb brit eredetű mutációnak tulajdonítható. Már a repülési tilalom előtt is negatív teszt bemutatására kötelezték a Brazíliában felszálló és Franciaországban leszálló utasokat, akikre aztán még tíznapos karantén várt. Egyébként a nyugat-európai országban sem rózsás a helyzet: a világjárvány tavalyi kitörése óta 5,1 millióan – Európában a legtöbben – fertőződtek meg és több mint 99 ezren haltak bele a kórba.

Jair Bolsonaro brazil elnök (jobbra) sajtótájékoztatót tart Brazíliavárosban 2021. március 31-én
Fotó: MTI/AP/Eraldo Peres

Brazíliában pedig a vakcinaellátás is akadozik, az egészségügyi minisztérium áprilisban már háromszor lefelé módosította a beszerezhető oltóanyagok mennyiségét. Jelenleg az eredetileg rendelt mennyiségnek csak mintegy a fele áll rendelkezésre. Egészségügyi szakértők az egészségügyi tárcát hibáztatják a gyatra ellátásért,

mivel a védekezést egyedül az AstraZeneca vakcinájára alapozta, s tartaléknak is csak egy gyártó termékét, a kínai CoronaVacot rendelte meg azután, hogy az AstraZeneca súlyos szállítási problémákkal szembesült.

A hatóságok nem keresték a lehetőséget más gyártók termékeinek beszerzésére mindaddig, amíg már késő lett nagyobb mennyiség vásárlására 2021 első fél évére. Súlyos kritika érte Jair Bolsonaro államfőt is, aki elbagatellizálta a járvány jelentőségét, s később is csak egyetlen gyártótól volt hajlandó vásárolni, megbízhatatlannak nevezve a többieket. Nagy nehezen az egészségügyi minisztérium beleegyezett, hogy a São Pauló-i állami Butantan Intézet a kínai Sinovac gyógyszerének egyik aktív összetevőjéből készíthessen tízmillió adag oldatot. Brazília 210 millió lakosának eddig tíz százalékát oltották be, ennek nagy része is a helyi gyártmányt kapta.