Moszkva megkezdte az orosz katonai csapatok visszavonását Ukrajna határaitól, ám Kijev szerint ez egyelőre csak részlegesen valósult meg. – Miután az Orosz Föderáció védelmi minisztere, Szergej Sojgu bejelentette, hogy április 23-tól megkezdik a csapataik kivonását, a hírszerzésünk szerint ez a folyamat részben valóban megkezdődött. Ezt a folyamatot jelenleg az ideiglenesen megszállt Krím területén látjuk – mutatott rá Szergej Dejneko, az ukrán állami határrendészet vezetője. Oroszország hadgyakorlatokra hivatkozva váratlanul márciusban kezdett nagyszabású katonai manőverekbe Ukrajna határainál. A feszültség csúcspontján április közepére mintegy nyolcvan-százezres egység tartózkodott a Krím félsziget és Voronyezs környékén. Szombattól Moszkva a Fekete-tenger három régiójából tiltott ki külföldi állami és katonai hajókat egészen október 31-ig. Kedden a német külügyminiszter, Heiko Maas a szlovák kollégájával, Ivan Korčokkal folytatott találkozót követően üdvözölte Moszkva bejelentését a csapatok kivonásáról, ugyanakkor figyelmeztetett: „a szavakat most gyorsan tettek kell hogy kövessék”, a fekete-tengeri korlátozásokat fel kell oldani, a kelet-ukrajnai tűzszünetet pedig be kell tartatni.
Fotó: Anadolu Agency via AFP
Az elmúlt hetek eszkalációs politikájának ugyanakkor lettek kézzelfogható eredményei Moszkva számára: Joe Biden amerikai elnök a korábbi, a közeledést lényegében kizáró nyilatkozatai után áprilisban telefonon hívta fel Vlagyimir Putyint egy kétoldalú találkozó ajánlatával, és hasonló javaslatot tett ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij is. Ebből a jelek szerint a közeljövőben lehet is valami: az ukrán elnök eredeti javaslata arról szólt, hogy a felek a háború által sújtott Donbasz régióban találkozzanak. Ezt Putyin visszautasította, de cserébe moszkvai helyszínt ajánlott.
Az elmúlt napokban egymás után jöttek a nyilatkozatok a találkozó előkészítéséről mindkét oldalról, végül Zelenszkij a La Repubblica olasz lapban megjelent interjúban tett javaslatot egy semleges helyszínre, amire az ukrán elnök szerint Vatikán lenne a legalkalmasabb.
A Putyin–Zelenszkij-dialógusnak ugyanakkor számos buktatója lehet. A legfontosabb maga a téma: Kijev elsősorban Kelet-Ukrajnáról tárgyalna, miközben Moszkva álláspontja szerint nem résztvevője a konfliktusnak, és a rendezésről Ukrajnának közvetlenül a szeparatista köztársaságok vezetőivel kell tárgyalnia. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az elmúlt napokban többször hangsúlyozta, hogy ha megvalósul a találkozó, akkor kizárólag kétoldalú kapcsolatokról tárgyalhatnak. Zelenszkijnek ugyanakkor egészen konkrét elképzelései vannak a konfliktus további megoldásáról, ami Moszkva nemtetszését váltotta ki. Az ukrán elnök keddi nyilatkozata szerint a minszki rendezési folyamat zsákutcába került, a normandiai négyek találkozóit „más komoly, erős szereplőkkel” kell kibővíteni, amivel minden bizonnyal az Egyesült Államokra utalt. Dmitro Kuleba is azt hangsúlyozta, hogy a szeparatistákkal folytatott közvetlen tárgyalásokba soha nem fognak belemenni.
– Ez egy vörös vonal, amelyet nem fogunk átlépni. Mindannyian tudjuk, hogy a konfliktus rendezésének kulcsa Moszkvában van, és nem fogunk a bábjaikkal tárgyalni
– szögezte le az ukrán külügyminiszter.
