Az Európai Bizottság perelné az AstraZenecát

Berlinben nem aratott tetszést a jogi eljárás ötlete, inkább az oltóanyagot szeretnék maguknál tudni.

epa08966496 (FILE) - A nurse prepares a dose of the Oxford/AstraZeneca Covid-19 vaccine at the NHS vaccine mass vaccination centre that has been set up in the grounds of Epsom Race Course, in Surrey, Britain 11 January 2021 (reissued 26 January 2021). AstraZeneca has denied reports of a reduced efficiacy of its COVID-19 vaccine. EPA/DOMINIC LIPINSKI / POOL Fotó: DOMINIC LIPINSKI / POOL

Az Európai Bizottság (EB) továbbra sem erősítette meg, hogy jogi eljárást indítana a brit–svéd AstraZeneca gyógyszercéggel szemben, mert az várhatóan a második negyedévben sem teljesíti a szerződéses kötelezettségeit a vakcina uniós szállításával kapcsolatosan. Az EB pénteki bejelentése szerint mivel továbbra sincs döntés a „feltételezett” perről, nem kommentálják az erről szóló sajtóértesüléseket. Tegnap a brüsszeli testület még úgy fogalmazott, hogy „minden lehetőség az asztalon” van, miközben maga az AstraZeneca arról közölt sajtónyilatkozatot, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak az Európai Bizottsággal, még sincs tudomásuk a jogi eljárásról. Pedig a brüsszeli ügyekben meglehetősen jól értesült Politico szerint olyannyira előrehaladott az intézkedés, hogy a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei azt ma reggel is tárgyalták. Diplomáciai források szerint korábban főként az EU motorállamai, Németország és Franciaország voltak szkeptikusak, mondván: a per nem fog gyorsítani az AstraZeneca vakcinaszállításán, sőt talán még hátráltatja is a folyamatot.

Jens Spahn német szövetségi egészségügyi miniszter ma reggel Berlinben arról beszélt, hogy jelenleg sokkal fontosabb lenne kézhez kapni a szóban forgó oltóanyag-mennyiséget, mint pert indítani. – Ez most nem prioritás – felelte a jogvitáról szóló újságírói felvetésre.

A tagállamok egyébként saját hatáskörben dönthetnek róla, hogy csatlakoznak-e az Európai Bizottság által indítandó eljáráshoz: annak tárgyi hatálya az AstraZeneca második negyedévben való mulasztása lenne. A várakozások szerint a biotechnológiai vállalat 180 millió dózis szállítására lenne kötelezett június végéig, azonban gyártási hibák miatt ennek töredékét, körülbelül hetven millió adagot lesz képes az EU-országok rendelkezésére bocsátani. Az Európai Bizottság azt már korábban megszellőztette, hogy nem tart igényt az AstraZenecával kötött szerződés záradékában szereplő százmillió „opciós” adagra. Ennek hivatalos oka részben az, hogy nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek az oltóanyaggal összefüggésben. A Magyar Nemzet is cikkezett róla korábban, hogy már az első negyedévben is gondok akadtak a brit–svéd cég oltóanyag-szállítmányaival: noha az kilencvenmillió dózisra tett ígéretet, végül ennek harmada jutott el az EU-ba. Brüsszel akkor azzal is vádolta a céget, hogy Nagy-Britannia javára szállít ki a blokkból nagy mennyiségű oltóanyagot.

Boris Johnson brit miniszterelnök is az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját kapta
Fotó: MTI/AP/Evening Standard/Jeremy Selwyn

Hibásak a szerződések?

Uniós források szerint az Európai Bizottság amiatt is késik a per bejelentésével, mert a céggel kötött vakcinaszerződés világosan kimondja, hogy

a szállítmányok késéséért a biotechnológiai vállalat nem tehető felelőssé.

Márpedig az AstraZeneca szerint mindössze időbeli csúszásról, és nem a szállítás elmaradásáról van szó. Az EB egyébként versenyjogi okokra hivatkozva titkos szerződést kötött a vállalattal, a dokumentumnak csak egy jócskán kisatírozott verzióját hozták nyilvánosságra korábban. E szerint az EU akkor perelhet, ha a vállalat a helyes gyártási gyakorlat nemzetközi irányelveinek nem felel meg vagy szándékosan nem teljesíti az uniós jogból eredő kötelezettségeit. Utóbbihoz, ahogy a szállítás késése, a vakcina hatékonysága és biztonságos jellege sem tartozik hozzá.

Emlékezetes, korábban több tagállam – köztük Magyarország – részéről nevezték jogi fércmunkának az Európai Bizottság vakcinaszerződéseit.