Az óceánba fogják ereszteni a Fukusima hűtővizét

Mivel vészesen fogy az acéltartályok tárolókapacitása, kezelés után az óceánba engedik a felrobbant fukusimai atomerőmű hűtővizét.

General aerial view of Tokyo Electric Power Co. (TEPCO)'s tsunami-crippled Fukushima Daiichi nuclear power plant in Fukushima prefecture, taken by Kyodo March 11, 2015. Wednesday marks the fourth year anniversary of the March 11, 2011 earthquake and tsunami that killed thousands and set off a nuclear crisis. Mandatory credit REUTERS/Kyodo (JAPAN) ATTENTION EDITORS - FOR EDITORIAL USE ONLY. NOT FOR SALE FOR MARKETING OR ADVERTISING CAMPAIGNS. THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. IT IS DISTRIBUTED, EXACTLY AS RECEIVED BY REUTERS, AS A SERVICE TO CLIENTS. MANDATORY CREDIT (DISASTER ANNIVERSARY POLITICS) JAPAN OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN JAPAN - RTR4SWG9 Fotó: Reuters

A japán kormány kedden, egy évtizeddel az ország legsúlyosabb, a Fukusima–I atomerőműben bekövetkezett atomkatasztrófája után úgy döntött, hogy a helybeliek és a szomszédos országok aggodalmai ellenére a felgyülemlett radioaktív vizet kezelés után a tengerbe engedik. A létesítményt üzemeltető Tokyo Electric Power Co. várhatóan két év múlva kezdi meg a műveletet. A vállalat hatalmas tartályok százaiban több mint 1,2 millió tonna vizet tárol a helyszínen,

s cég szerint jövő őszre elfogy a tárolásához szükséges kapacitás.

A telephelyen a sugárszennyezett vizet fejlett folyadékfeldolgozó rendszerrel kezelik, de a tríciumot – a hidrogén egyik radioaktív izotópját – nehéz kivonni a vízből – mutat rá az MTI. A tervek szerint a tríciumos vizet addig hígítják, amíg a radioaktivitása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ivóvízre vonatkozó irányelvének hetede. A kormány és az üzemeltető szerint a trícium alacsony koncentrációban nem káros az emberi egészségre.

Más atomerőműveknél is bevett gyakorlat, hogy az óceánba engedik az izotópot kis koncentrációban tartalmazó hűtővizet.

Radioaktív szemét eltávolítása a fukusimai erőmű közelében fekvő Narahában
Fotó: Reuters

A kormány döntése heves bírálatokat és erős ellenállást váltott ki belföldön és külföldön egyaránt. Hirosi Kisi, a japán halászati szövetkezetek vezetője szerint a kibocsátás teljesen elfogadhatatlan. Civil csoportok és egyes szakértők is bírálták a japán kormányt a terv magyarázatának és a konszenzusépítő erőfeszítések hiányáért. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet helyi részlege is közölte, hogy határozottan elítéli a kormány döntését. A kínai külügyminisztérium súlyos aggodalmát fejezte ki, és az egyoldalúnak tartott döntés megvalósítása esetére ellenlépéseket helyezett kilátásba.

A dél-koreai külügyminisztérium kedden bekérette Japán szöuli nagykövetét, hogy tiltakozzon a fukusimai erőműben tárolt víz tengerbe engedése miatt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) viszont támogatta az alacsony koncentrációjú tríciumos víz tengerbe engedésének tervét, mivel az bevett gyakorlaton alapul. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma sem ellenzi az akciót.

Tíz évvel ezelőtt, 2011. március 11-én kilences erejű földrengés rázta meg a szigetország keleti partvidékén fekvő Fukusima prefektúrát. Az energiaellátás és a hűtőrendszer leállása miatt három reaktorban magolvadás ment végbe, ami hidrogénrobbanások kíséretében történt, és súlyos környezetszennyezéssel járt. A folyékonnyá vált radioaktív fűtőanyag átégette a reaktor védőburkolatát. A tönkrement reaktorok hűtéséhez folyamatosan szivattyúznak, de a víz a reaktorfalban lévő repedéseken át elfolyik a föld alatti helyiségekbe és a talajvízelvezető-rendszerbe. Ezt a sugárszennyezett vizet folyamatosan átszivattyúzzák az erőmű területén lévő hatalmas acéltartályokba, amelyek tárolókapacitása egyre csökken.