Durvul Prága és Moszkva diplomáciai viszonya

Diplomatáik kölcsönös kiutasításával hidegül tovább a cseh–orosz kapcsolat.

A Csehország moszkvai nagykövetségérõl távozóknak integetnek a maradók 2021. április 19-én. Az elõzõ nap az orosz kormány kiutasított húsz cseh diplomatát arra válaszul, hogy Csehországban tizennyolc orosz diplomatát minõsítettek nem kívánatos személynek. Fotó: urij Kocsetkov Forrás: MTI/EPA/J

Oroszország vasárnap kiutasított húsz cseh diplomatát válaszul arra, hogy szombaton tizennyolc orosz diplomatát minősítettek nemkívánatos személynek Csehországban. A távozásra felszólított cseh állampolgárok 24 órát kaptak a távozásra – jelentette be az orosz külügyminisztérium. Előzőleg bekérették az orosz külügyminisztériumba Vitezslav Pivonka cseh nagykövetet, hogy kifejezzék Moszkva határozott tiltakozását az orosz diplomáciai képviselettel szembeni „barátságtalan intézkedés miatt”.

A Csehországból kiutasított diplomaták a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

A Csehország moszkvai nagykövetségéről távozóknak integetnek a maradók 2021. április 19-én. Az előző nap az orosz kormány kiutasított húsz cseh diplomatát arra válaszul, hogy Csehországban tizennyolc orosz diplomatát minősítettek nemkívánatos személynek
Fotó: MTI/EPA

A konkrét ok az, hogy erős a gyanú, miszerint az orosz titkosszolgálatok tagjainak közük volt a dél-morvaországi vrběticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő példátlannak minősítette, hogy Prága „nem bizonyított és kitalált ürüggyel” ilyen döntést hozott. Moszkva a kiutasítást ellenséges lépésnek és az utóbbi évek oroszellenes cseh akciói folytatásának minősítette.

A vrběticei lőszeraktárban 2014 októberében történt robbanás egyébként valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik,

hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie

– fejtette ki vasárnap Jan Hamáček a közszolgálati Cseh Televízióban. A miniszter leszögezte: Csehország elég bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrběticében 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. – Elmondható, hogy az első robbanáskor nem az történt, amit elterveztek – jelentette ki Hamáček. Szerinte a rendőrségi vizsgálatok azt mutatják, hogy a felrobbant lőszernek a robbanás napján már Bulgáriában kellett volna lennie. Az eset ezért összefüggésben lehet Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedővel, akit 2015-ben megpróbáltak megmérgezni, de túlélte a támadást. Cseh médiajelentések szerint a Vrběticében tárolt lőszernek Ukrajnába vagy Szíriába kellett volna kerülnie, az oroszellenes erőkhöz.

Az eset kapcsán a cseh rendőrség bejelentette, hogy két, egy tádzsik és egy moldáviai útlevéllel rendelkező személyt köröz, akik 2014 októberében, tehát az első robbanás idején Prágában, valamint a morva-sziléziai és a zlíni régióban mozogtak. A nyilvánosságra hozott útlevélfényképekből kiderült, hogy ugyanarról a két orosz katonai ügynökről van szó, akiket a Szergej Szkripal volt kettős ügynök és lánya elleni merénylet elkövetésével gyanúsítanak. Szkripalt és lányát 2018-ban a nagy-britanniai Salisburyban novicsok nevű méreggel próbálták meggyilkolni. A sajtó szerint az elkövetők, Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga (korábban Alekszander Petrov, illetve Ruszlan Bosirov néven emlegették őket) az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) ügynökei.

Az ügy érdekessége, hogy a cseh hatóság birtokába került útlevélfotók a lőszerraktárat üzemeltető Imex-csoporttól származnak, hozzájuk pedig a tádzsik nemzeti gárdától került e-mailen keresztül.

A levélben a feladó azt kérte, hogy a két ember számára biztosítsanak bejutást a lőszerraktárba. Az útlevelek a tádzsikisztáni Ruszlan Tabarov, illetve a moldáviai illetőségű Nikolaj Popa nevére volt kiállítva. A férfiak Ostravában foglaltak szállást 2014. október 13-án, október 17-i távozási szándékkal. Az első robbanás a BBC brit közszolgálati televízió hírcsatornája szerint 16-án következett be, ezt követően a két ember Bécsbe távozott, ott pedig átszálltak egy moszkvai járatra. Az érintettek tagadják, hogy közük lenne a GRU-koz, s egyszerű üzletembereknek mondják magukat.

Közterületi kamera rögzítette a Szkripal-mérgezés feltételezett elkövetőit. Moszkva tagadja a vádakat
Fotó: MTI/AP/Londoni rendőrség

Az incidenssel kapcsolatban Karel Havlíček cseh ipari és kereskedelmi miniszter kijelentette: ha bebizonyosodik, hogy Moszkva áll a robbantások mögött, az hatást gyakorolhat a dukovany atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére.

Egyébként az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország és Csehország több NATO-szövetségese is támogatásáról biztosította Prága eljárását.

Egyes, sajtóban megjelent találgatások ugyanakkor felvetik, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök az eddig nem nagyon forszírozott incidens felmelegítésével akarja megerősíteni egyre ingatagabb pozícióját.