Kína fellőtte saját űrállomásának első modulját + videó

Még 10 ilyen misszió, és 2022-re a kínaiaknak is saját, állandó űrállomásuk lesz.

A Hszian szimfónikus zenekar és kórus koncertezik, miközben kilövik a Hosszú Menetelés 5B nevû rakétát (hátul) a kínai Hainan szigetén található vencsangi ûrközpontból 2021. április 29-én. Fotó: Matjaz Tancic Forrás: MTI/EPA/

Kína csütörtökön fellőtte a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját, amelynek neve Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia. A modult egy Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta vitte fel a vencsangi űrközpontból, amely Hainan szigetén található – adta hírül az MTI.

Most a leendő asztronautáknak tervezett lakórészt is tartalmazó modult lőtték fel, ezenkívül még legalább tíz missziót kell teljesíteni. Ha minden jól megy, Kína saját űrállomása 2022-re készülhet el, és 340-450 kilométer magasan kering majd Föld körüli pályán. A tervek szerint jövő év végére felküldik az állomásra az első háromtagú űrhajóscsoportot, amely immár hosszú ideig, hat hónapig fog ott tartózkodni. A projekt költségeit Peking nem hozta nyilvánosságra,

Jelenleg a Nemzetközi Űrállomás (ISS) az egyetlen üzemelő űrállomás, melyet Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Japán működtet. Elvileg ennek üzemideje azonban 2024-ben lejár, így elképzelhető, hogy egy ideig a kínaiaké lesz az egyetlen űrállomás.

Nemrégiben Oroszország is bejelentette, hogy inkább saját űrállomást építene 2025-ig,

A kínaiaknak egyébként nem ez az első próbálkozásuk: 2011-ben állt pályára a Tienkung–1 (Mennyei Palota) és 2016-ban a Tienkung–2, ezek azonban inkább kisebb méretű, kísérleti eszközök voltak, hosszabb tartózkodásra és működésre nem alkalmasak. Ezzel szemben az új űrállomás legalább tíz évig üzemelne.

A Hszian szimfonikus zenekar és kórus koncertezik, miközben kilövik a Hosszú Menetelés 5B nevű rakétát a kínai Hainan szigetén található vencsangi űrközpontból 2021. április 29-én
Fotó: MTI/EPA/Matjaz Tancic

Kína csak kissé késve szállt be az űrversenybe, de igyekszik behozni a lemaradását az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben. Mint az MTI is emlékeztet rá: éppen vasárnap jelentette be a kínai holdkutatási program egyik szakértője, hogy az ország a Csang’o–6 űrszondát 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold túlsó oldalán, a Déli-sark–Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat. A 2018 decemberében útnak indított Csang’o–4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében. A Csang’o szondák fontos elemei a kínai űrkutatási programnak. Ebben egy olyan szonda is szerepel, amely egy robotrover leszállását készíti elő a Marson.

Kína nemzetközi elszigeteltsége is enyhül az űrkutatásban, márciusban például arról egyeztek meg Moszkvával, hogy közös állomást építenének a Holdon.