Pandémia, vakcinabotrány, korrupció és a bányászat körüli problémák jellemezték az utóbbi egy évben Perut, amelynek legutóbb megválasztott elnöke 2018-ban volt kénytelen lemondani posztjáról. A korrupciós vádak miatt eltávolított elnök utódját közjogi felelősségre vonási eljárással mondatta le posztjáról a kongresszus, az őt követő elnök pedig a fellobbant tüntetéshullám, és az ott történt halálesetek miatt volt kénytelen távozni, mindössze öt nap után. Francisco Sagasti jelenlegi, centrista államfő személyében végül egyetértés született, de csak addig, amíg megszervezi az új választásokat.
Nem csoda, hogy mindezek után a peruiak kisebb apátiával fogadják a szavazást. Elemzők szerint az eredmény kiszámíthatatlan, mivel a lakosság teljesen kiábrándult a politikából. Tíz szavazóból mindössze egyet érdekel a politika, és hatan kimondottan távol tartják magukat tőle, derül ki a perui kutatóintézet (IEP) felméréséből. „A politikai közöny okát a bizalmatlanság, illetve a járvány kezelése körüli káoszban kell keresni” – nyilatkozta Adriana Urrutia, az Polgári Egyesület az Átláthatóságért nevű helyi szervezet elnöke, az RPP perui híroldalnak. Az elemző szerint a politikai pártok is felelősek, hiszen nem a szavazókról szóltak üzeneteik, nem kerestek megoldást az egészségügy, az oktatás és a munkaerőpiac problémáira, amelyek ma a legnagyobb bizonytalanságot jelentik az emberek életében.
A felmérések szerint tavaly 2,2 millióan vesztették el munkájukat a járvány nyomán, és a 14,9 millió kenyérkereső közül közel nyolcmillióan feketén dolgoznak.
Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd
Vasárnap a perui állampolgárok egyrészt parlamenti képviselőket, másrészt elnököt választanak. Utóbbi esetében a győztesnek meg kell szereznie a szavazatok ötven százalékát ahhoz, hogy elfoglalhassa az elnöki széket.
Összesen 18 jelölt indul, ám egyiküknek sincs kimagasló, vagy akár tíz százalék feletti népszerűsége.
Ha senki nem szerzi meg a szavazatok felét, akkor a júniusi második fordulóra bejutó két jelölt között dől majd el a verseny. Az elnöki székre a legnagyobb esélyes tízszázalékos támogatottsággal Yohny Lescano, a 62 éves liberális politikus, aki az ország gazdaságának nagy részét kitevő bányászati szektor újrarendezését ígéri. Őt követi a címlapokon legtöbbet látott Verónika Mendoza baloldali pszichológus, aki az alkotmány újraírását ígéri az emberi jogok és az őslakosok támogatása mellett. Megemlítendő még Keiko Fujimori, a börtönre ítélt volt elnök, Alberto Fujimori lánya, aki maga is korrupciós vádakkal néz szembe, a 79 éves közgazdász, Hernando De Soto és George Forsyth futballsztár.
