Világszerte nőnek a katonai kiadások, a világjárvány ellenére is:
tavaly 1981 milliárd dollárra emelkedtek a költségek, mely 2,6 százalékkal több, mint 2019-ben
– derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) ma megjelent jelentéséből. Az elemzés szerint az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország és Nagy-Britannia költötték a legmagasabb összegeket katonai célokra, a teljes kiadás mintegy 62 százalékát teszik ki. A jelentés megemlíti továbbá, hogy Peking már 26. éve költött folyamatosan többet ebben a szektorban, mint egy évvel korábban:
tavaly 252 milliárd dollárt fordítottak katonai célok finanszírozására.
Nan Tian, a SIPRI munkatársa elmondta, a kínai kiadások folyamatos növekedésének hátterében az ország hosszú távú katonai modernizációs és terjeszkedési tervei állnak, továbbá igyekeznek felzárkózni más vezető katonai hatalmakhoz. A SIPRI egyébként tavaly azt jósolta, hogy a koronavírus-helyzet miatt nem várható növekedés, ugyanis a kormányok a várható gazdasági nehézségek miatt valószínűleg kénytelenek lesznek csökkenteni kiadásaikat. Tavaly a világ bruttó hazai terméke 2019-hez képest (GDP) 4,4 százalékkal csökkent. Vagyis a katonai kiadások aránya világátlagban nagyobb lett a nemzeti GDP-ken belül: 0,2 százalékponttal 2,4 százalékra nőtt. A 2009-es pénzügyi és gazdasági világválság óta ez volt a legnagyobb növekedés.
– Biztonsággal kijelenthetjük, hogy a világjárványnak nem volt jelentős hatása a globális katonai kiadásokra
– magyarázta Diego Lópes da Silva, az intézet fegyver- és katonai kiadásokat vizsgáló programjának egyik kutatója, hozzátéve, hogy egyelőre nem világos, hogy ez a tendencia idén is megmarad-e.
Washington kiadásai becslések szerint 2020-ban elérték a 778 milliárd dollárt, ezzel ők feleltek a globális kiadás 39 százalékáért. Ez az érték 4,4 százalékkal több a 2019-es adatokhoz képest, amikor 739 milliárd dollárt költöttek katonai célokra. Alexandra Marksteiner, a SIPRI kutatója elmondta, hogy az Egyesült Államok katonai kiadásainak növekedése elsősorban a kutatásoknak és fejlesztéseknek, valamint számos hosszú távú projekteknek – például nukleáris arzenál korszerűsítése és fegyverbeszerzések – tulajdoníthatók. A szakértő hozzátette:
a hatalmas költségek mögött valószínűleg az áll, hogy Washington veszélyt érez az olyan stratégiai versenytársak felől, mint Kína vagy Oroszország.
Fotó: Reuters / Kim Hong-Ji
Noha világviszonylatban nőnek a szektor kiadásai, vannak olyan államok – például Chile és Dél-Korea –, melyek a katonai költségvetés egy részét átcsoportosították a koronavírus megfékezésére irányuló intézkedések finanszírozására. A SIPRI szerint Brazília és Oroszország is jóval kevesebbet költött tavaly katonai célokra, mint korábban: Moszkva 31,7 milliárd dollárt fektetett a szektorba, Brazília pedig a csökkenő kiadások ellenére is a térség legmagasabb kiadásaival rendelkezik. Több NATO-tagállam katonai kiadásai azonban nőttek: Franciaország például a nyolcadik legmagasabb kiadásokkal rendelkező állam lett, Németország pedig 52,8 milliárd dolláros költségvetésével a hetedik.
– Voltak továbbá olyan országok is – például Magyarország –, amelyek a pandémiára adott gazdasági újraindítási tervük részeként növelték meg katonai költségvetésüket
