Az Európai Tanács március végi, koronavírus tematikájú csúcstalálkozójáról, valamint Ursula von der Leyen és Charles Michel ankarai látogatásáról vitázott hétfő délután az Európai Parlament (EP). Hosszú idő óta ez volt az első olyan diskurzus, ahol a járványhelyzet némileg háttérbe szorult: az európai parlamenti képviselőket is a „sofagate”, azaz Ursula von der Leyen elhíresült kanapéra ültetése foglalkoztatta. Lapunk is írt az esetről: az Európai Bizottság első női elnökének szék helyett „csak”a szófán jutott hely a török elnökkel való találkozón, ráadásul látszólag Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sem érzékelte a Von der Leyennek jutott megkülönböztetett bánásmódot Ankarában.
Hétfőn az EP brüsszeli épületében először Michel szólalt fel, aki az incidenst követően már számos európai lapban tanúsított megbánást, most pedig ismét bocsánatot kért Von der Leyentől. – Hallom a kritikát – hangoztatta, hozzátéve, hogy saját magát a nemek közötti egyenlőség szorgalmazójaként tartja számon. Megismételte az EU intézmények részéről hangoztatott érveket is, miszerint az Európai Bizottság protokollszakemberei ott sem voltak Ankarában, a tanácsi munkatársak pedig nem jutottak be előzetesen abba a szobába, ahol az ültetési baki történt. – Tudom, hogy a felvételek sok nő számára sértők – hangoztatta Michel az EP-ben, a nagyon problémás török–uniós kapcsolatokról is szólva.
Az EB elnöke nem kímélte Charles Michelt
Ursula von der Leyen felszólalását egy az egyben a nőjogi kérdésnek szentelte. Kijelentette:
megalázva és egyedül érezve magát az ankarai találkozón, pedig ő az Európai Bizottság első női elnöke. – Arra számítottam, hogy ennek megfelelően bánnak majd velem – húzta alá.
Az Európai Tanács elnökének és a török elnöknek egyaránt odaszúrva arra emlékeztetett: a korábbi hasonló szintű találkozókon valahogy mindig megoldották, hogy egyforma ülőhely jusson a vezetőknek. – Persze akkor nem voltak közöttük nők – fogalmazott, majd a szót a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményre terelte, amelyből idén tavasszal Törökország kilépett. Von der Leyen szerint a török döntés nincs rendben, úgy ahogy az sem, hogy számos EU-tagállam sem ratifikálta ez idáig az egyezményt. (Az Európa Tanács égisze alatt 2014-ben hatályba lépett megállapodás Európában többek, köztük a magyar álláspont szerint túlterjeszkedő genderideológiát foglal magában – a szerk.)
Az Európai Bizottság elnöke szerint a ratifikációk hiánya nyomán alternatív megoldásokhoz kell nyúlni a nők és gyermekek védelmében, az erről szóló jogalkotást az EB pedig hamarosan meg is kezdi.
